Irodalmi Szemle, 2019
2019/11 - TRANSZ - Csehy Zoltán: Effemináltság, transzkulturális tér, változó sztereotípiák. Támpontok Andy Quan Haj című novellájának értelmezéséhez (tanulmány) / TRANSZ
ferfiassagfogalom, az azonosulas mikent irddikbele a testbe, s azt is, hogy mikent ervenyesul a faji kulturalis idegenseg mint a testreflexiv performativitas megkeriilhetetlen komponense. Az identitas, ha keplekeny es performanciakban megvaldsulva destabilizalodik vagy esik is szet, bizonyos kihangositott vagy kinagyitott helyzetekben elesen kiutkozik. Mig az anya es a kornyezet szamara a hosszu, hullamos haj jelenti a homoszexualitas es az effeminaltsag fenyegetd felszinre jutasat, a rovid pedig a sztereotipiakhoz igazodas harmoniajat, a novella vegen a szuloi elvarasoknak megfelelo ideal valik a meleg azonossagtudat jelnyelvenek alapjava. A maszkulinitaskepzetek es -koncepciok radikalis dinamikaja nem teszi lehetove a koordinatak pontos azonosithatosagat. Quan remekiil el egy ironikusan megkonstrualt kulturtorteneti ikonosztaz otletevel, mely szelsoseges narrativakat kapcsol ossze. Ennek az ikonosztaznak a kozponti alakja a bibliai Samson, akinek a tortenetevel Samson hajveszto tortenete ellentetesen halad, mellekalakjai pedig Rapunzel, Suzie Wong es Tintin. Rapunzel a coming out megjelenitesenek bizarr kepe lesz. Suzie Wong a sztereotip azsiai noisegmodell megtestesitoje, a nyugati ferfi fejet elcsavard rejtelyes prostitualte, az egyik legnezettebb romantikus film (Suzie Wong vilaga, 1960) fdhdsnoje: amikor Samsont nonek nezik, Wong peldajat hozza fel mint anoiseg evidenciajaet. Tintin a huszadik szazad egyik legnepszerubb kepregenysorozatanak egy hose: Samson a meleg szubkultura divatelkepzeleseinek komikumat es a redukalt onertelmezest figurazza ki. Tintin meglehetosen lecsupaszitott jellemu karakter, raadasul nem egy Tintin-kiadvany vadolhato azzal, hogy a nem eurdpai fajt kontroverz modon mutatja be, hogy etnocentrikus latasmddja ijesztoen leegyszerusfto. A negy karakter viszonyrendszereben Samson identitasprobainak negy dimenzioja rajzolodik ki: a bibliai nevrokon heroikus-szakralis szembeszegiilese az ellenseggel Samson szembeszegiileset vonja parhuzamba a hagyomannyal es a hegemon maszkulinitas epp aktualis diszkurzusaval. A masik dimenzio Rapunzel karakterenek noi(es) vonasait emeli ki, a mese naiv csodavarasa es a pszichoanalitikus ertelmezhetoseg kettossege rajzolja ki Samson mitikus-magikus ujjasziileteset. Suzie Wong az elszabadult szexualitas (prostitualodas) es a kulturakoziseg, a beilleszkedes, az eurdpai normakkal valo harmonizalasi problemak terepet nyitja meg, Tintin pedig a sztereotipizalodas komikumaet, azt a tudatot, hogy ahogy minden azonosulas, minden eloitelet, minden sztereotipia is csak helyi erteku vagy ervenyessegu. Hogy minden narrativa onmaga kepregenyszeruen leegyszerusitett parodiajava degradalhato.
