Irodalmi Szemle, 2018
2018/10 - PLURICENTRIZMUS - Ladányi István: Az újvidéki Új Symposion folyóirat első szerkesztői nemzedékének policentrikus irodalom- és kultúrafelfogása (tanulmány) / PLURICENTRIZMUS
a nagy tekintelyu baloldali irodalmar Sinko Ervin, ami viszonylagos vedettseget es tovabbi partfogokat biztosit nekik. A folyamatos vitak, tamadasok kereszttiizeben igy keriilhetett sor az 1965-ds dnallo lapinditasra. A vajdasagi magyarsagnak ekkor mukodik egy nagy hagyomanyu lapja, az 1934-es alapitasu Hid, tovabba a Magyar Szo napilapnak van egy hetente megjeleno melleklete. Ezeket a kereteket boviti az Uj Symposion a fiatal, a huszas eveik kozepen jaro szerkesztoknek lehetoseget ado fdrumkent. Az elso nemzedek kisebb-nagyobb valtoztatasokkal 1971 vegeig szerkesztette a lapot, aztan Tolnai Otto 1971 vegi levaltasat kovetoen egyre inkabb atalakul a szerkesztesi gyakorlat, es az ujvideki Magyar Tanszek altal kibocsatott hallgatokra epito, eroteljesebben irodalomtudomanyos, fokent strukturalista megkozeliteseket preferalo diskurzusok jellemzik a folydiratot. Ujvidek mint kulturalis centrum megerdsodese a folydirat szerkesztesi gyakorlatan is tiikrozodik. A delszlav irodalmi-kulturalis gyakorlatokra vald figyelem, tajekozodasi irany tovabbra is megmarad, bar tobbnyire formalisabb, kevesbe tamaszkodik elo kapcsolatokra, es nem annyira napi jellegu, gyakran tematikus osszeallitasokban valdsul meg. 1980 elejetol 1983 kozepeig a folydiratot a Sziveri Janos kolto nevevel femjelzett harmadik nemzedek szerkeszti, amely ujra erosebben nyit a magyarorszagi es mas hataron tuli magyar nemzedektarsak foie, mikozben fenntartja a korabbi termeszetes kapcsolatokat a delszlav terseg kulturalis formacidival is, legerosebb kapcsolatokat a szinten ujvideki folyoirattal, a szerb Po/jdval apolva. A Symposion-mozgalom indulasa, illetve az Uj Symposion folydirat elso evtizede kifejezetten a modernseg jegyeben telt, a folydirat a modernseg nyelven definialta magat. A folydirat mint onreprezentacios forma onmagaban is az idobelisegben let es a hozza kapcsolodo linearis fejlodeselkepzeles artikulacios formaja, az ujkor termeke, egy olyan vilagkepe, amely „a jovo fele nyitott”, amelyben „a magabol ujat sziilo jelen minden egyes pillanataban ujra es ujra megismetlddik a korszakos ujat kezdes”.4 Jurgen Habermas a Filozofiai diskurzus a modernsegrol cimu konyveben a „folyamatos megujulas” igenyet, „a mozgast kifejezo fogaimak” hasznalatat emliti meg, s ezzel osszefuggesben azt, hogy „a modernseg a maga orientalo mertekeit nem kdlcsdnozheti es nem is akarja kdlcsbnozni egy masik kor peldakepeibol; a modernsegnek onmagabol kell meritenie sajat normativitasat.”5 Az Uj Symposion az elso nemzedek altal szerkesztett eveiben a modernsegeszmeny jegyeit hordozza magan, hagyomany es modernitas konfliktusaban, amely konfliktusnak kifejezetten teremtoje es kielezoje a vajdasagi magyar kulturaban, mindig a modernitas oldalan hatarozza meg magat, magaeva teszi annak retorikajat, ellenfeleit pedig a modernizmus ellenfelenek poziciojaba 4 Habermas, Jurgen, Filozofiai diskurzus a modernsegrol: Tizenket eloadas, forditotta Nyizsnyanszki Ferenc es Zoltai Denes, Budapest: Helikon Kiadd, 1998, 11-12. 5 Go., 11-12.
