Irodalmi Szemle, 2018

2018/9 - KÉSŐMODERN - Nagy Csilla: A megnevezés modora: Terminusok, koncepciók és stratégiák a '20-30-as évek irodalmának meghatározására (tanulmány) / KÉSŐMODERN

a modernseg „sem torteneti, sem poetologiai ertelemben nem ne­­vezhetd monolitikus muveszi alakzatnak.”15 15 Ua., 138. 16 Ua., 132. 17 Uo. Ez a tanulmany meg csak harom „paradigmat”, a klasszikus mo­dern, az avantgard es a posztmodern kifejezesmodot kiildnbozteti meg, a nyelv- es szubjektumszemlelet, a jelhasznalat, valamint az intertextualitas tudatos alkalmazasa, az eredetiseg elvenek ervenye­­siilese, a hagyomannyal valo interakcio szempontjabol. A koncep­­cid szerint a mualkotas funkcioja a szazadforduldtol kezdodoen, azaz a klasszikus moderntol mar nem a kozvetites, nem a (szerzoi) szandek szerinti mondanivalo atadasa, megszunik „az esztetikai in­­terakcio ilyen kozvetlensege”16 . A modern vers vagy proza „jelente­­se” abeszelo poziciojaba valo belehelyezkedessel csak reszben hoz­­zaferheto, es a szubjektum szerepe (egeszen a posztmodernig) egyre redukalodik: „a szubjektum es szubjektum interakciojat” „a szoveg es szubjektum interakcioja” valtja fel, es ezzel egyiitt abefogadas modja is megvaltozik.17 (Kulcsar Szabo ezen a ponton Mallarme es Ady kolteszetet emliti peldakent.) A szoveg-szubjektum interakci­­obdl kovetkezik, hogy az identitas es a nyelvi formak osszefiiggese a klasszikus modernnek is sajatja, de a nyelvi normak tendenciozus athagasa, a nyelvi rendszerek, formak szettordelese nem egyeztethe­­to ossze a poetizaltsag es polivalencia elvevel - az avantgard, majd a posztmodern azonban mar poetikai kifejezoeszkozkent es a jelen­­tes sokszorozasanak technikajakent alkalmazza a rontott nyelvet, a hiba alakzatat/poetikajat. Az elkulonites fontos aspektusa az inter­textualitas kerdese is, Kulcsar Szabo szerint a posztmodern mual-

Next

/
Thumbnails
Contents