Irodalmi Szemle, 2018
2018/9 - KÉSŐMODERN - Szabó Roland: Az én-képzés lehetőségi a történeti és mitikus idő viszonylatában József Attila A Dunánál című költeményében (tanulmány) / KÉSŐMODERN
konfiguracioit sokfele elmeleti kontextus tartja mozgasban. A koltemeny recepciojaban a tanulmany szakmai narracioja egy kovetkezetesen vegigvitt muveletsort kivan fdlrnutatni, es ez alapjan a koltemenyt visszahelyezni a szdvegiseg horizontjaba. Az ido kerdese szempontjabol megkozelitett ertelmezes tagoltabba kivanja tenni A Dunanal olvashatosaganak premisszait. A koltemeny aligha tobb onmagaban egy szovegnel, de amennyiben az olvasati kontextus latoszogeit tagitjuk, egy olyan iizenet is, amely a celjat a befogadoban keresi - vagyis a mu nines befejezve addig, amig nem talal vegpontot, egy olvasot.8 Vegso soron nem a mii figurativ, hiszen a szerzoi szandek egyetlcn nezopontu, egyiranyu megvalosulas, hanem a befogado altali olvasat az. A mu onmagaban csak a figurativitas lehetosegenek hordozoja. A koltemeny szettarto olvasatai tobb problemahalmazba foghatok azaltal, ha ezeket a befogadoi nczopont oldalarol kozelitjuk meg. Egyreszt a koltemenyt a klasszikus es kesomodemitas szubjektumfelfogasanak hatarhelyzetere levo recepcioesztetikai olvasatok iranyait sziikseges emliteni, amelyek szerint a kesei idoszak koltemenyeinek - ebbe A Dunandll is belecrtve - En-reprezentacioi kiiszobhelyzetben vannak.9 Masreszt a szoveg tropologikus ertelmezesenek sziiksegesseget eloterbe helyezo nezdpontokat, amelyek altal olvashatd a koltemeny ugy is, hogy a szoveg fragmentumai koziil az egyiknek kituntetett szerepet tulajdonitunk, es annak nezopontjabol olvassuk ujra a tobbi fragmentumot. Ha a megszolald szubjektum hangjat nem fdszolamkent ertelmezzilk egy kituntetett helyen, hanem elkiiloniilt, egymashoz mellerendelt fragmentumok kom-8 Vo. Edward P. J. Corbett, Rhetorical analyses of literary works, New York - London - Toronto, Oxford University Press, 1969,18. 9 Jozsef Attila Kulcsar Szabo szerint »kiiszdbhelyzetben« van. Mar a huszas evekben felmerul nala »szamos klasszikus-modern versalkotb elv visszavonasanak igenye«, s egyben »a kesei modernseg korszaknyito szemleleti-poetikai jellegzetessegei nyilvanulnak meg« lirajaban. A kbtet bevezetd tanulmanya Jozsef Attila muveivel illusztralja a kesomodernseg kriteriumrendszeret (vagy -koteget). A „Szetteriilt iitem hdloja” rendelkezik egy olyan elofeltevessel is, amely nem fiigg a kolteszettorteneti allapot leirasatol, s ez az, hogy a lirai munemet messzemenb szabadsag jellemzi attol a valosagtol, amelynek talajan a lirai koltemenyek letrejonnek, szemben a »hagyomanyos« felfogasokkal, amelyek a valosagabrazolasnak, az onkifejezesnek, az alkoto eletrajzi enjere visszavonatkozo referencialis viszonynak jelentoseget tulajdonitottak. A tanulmany szerzdje ennek a lira radikalis autonomiajat fel- es elismero elkepzelesnek a neveben lep fel.” Tverdota Gyorgy, A Jozsef Attila-kutatas dilemmdi = Testet oltott erv. Az ertekezd Jozsef Attila, szerk. Tverdota Gyorgy - Veres Andras, Bp., Balassi, 2003, 193.
