Irodalmi Szemle, 2018
2018/7-8 - Szántai Márk: " Hogy meglássák, mitől hullámzik" - A vidékiség mintázatai Grecsó Krisztián Tánciskola című regényében (tanulmány)
a nemzeti cel izzo lelkesedese.”32 Ily modon Grecso szamara valamifele szamvetest jelent a videk, a falu kerdesenek tijragondolasa. Bar a valosagban nem ciannal, hanem arzennel tortentek a falusi gyilkossagok, megis jol latszik az alabb idezett szdveghelybol is, hogy Grecso szovege hatarozottan alludal a persorozatra, ezzel osszefiiggoen annak irodalmi kontextusara: „[...] a puszta utolso varosa egyfekete lyuk, egy nem letezd egitest, a pusztaba evszazadok ota elbujni es meghalni jarnak az emberek, a nem letezes es a nem tudas hajthatatlan irgalma ez, es most d, a kesei, eltevedt drokos tovabb hurcolja az erzek- es erzelemmentes, mergezd tradiciot. A ferjeket errefele lemergeztek az asszonyok, a cian kioldodott a foldben, es most visszaforog; megemesztodik a megelozo generaciok elfeledett bune.”33 Az Alfold kapcsan (ha egyaltalan felmeriil) leggyakrabban a vagyott szepseg kepzete keriil eldterbe, a szovegbeli valosag azonban egeszen mas kepet mutat. Az Aranysziget, az arteri erdo nyarfai latszolag az otthonossag, a bensosegesseg erzeset keltik fel, ugyanakkor ezekhez a szemantikai egysegekhez is minduntalan a hiany kepzete tarsul: a nyarfak ugy tiinnek fel ebben a reszben, „mintha le akarnak szukiteni a latoteret”.34 A tavoli csillogas is mindossze naiv remenykent tetelezodik: a narrator ketszer is megismetli, hogy „csillognia kellene valaminek a tavolban”, azonban a „kellene” es a „lenne” felteteles rnodjai nem oldodnak fel, hanem rogziil a be nem teljesiilo feltetelesseg. 3 2 Moricz Zsigmond, Tiszazugi meregkeverok, Nyugat, 1930/3, http://epa . oszk.hu/00000/00022/00483/14921.htm (A letdltes ideje: 2016. aprilis 19.) 3 3 Grecso, Tanciskola, 45. 3 4 l/o., 11.
