Irodalmi Szemle, 2018
2018/7-8 - Szántai Márk: " Hogy meglássák, mitől hullámzik" - A vidékiség mintázatai Grecsó Krisztián Tánciskola című regényében (tanulmány)
A kiszolgaltatott letallapothoz kapcsolodik a szellemi es fizikai ertelemben is ertelmezheto levegohiany, a letezes fizikai es egzisztencialis lehetetlensege. A Tanciskoldban egy foldalatti pince - egy kvazi-pokoljaras-jelenet helyszinekent - hivatott szimbolizalni az egzisztencialis behataroltsagot, es konkretizalni a cselekmeny szintjen a fizikai fulladas veszelyet. A tarca pedig arrol tudosit, hogy „a munkasok, ehberert, nyomorusagos haromszaz forintert ugy dolgozzak vegig a nyolc drat, hogy fejtiket ki nem dughatjak levegoert.”13 A tarca es a regeny megoldasai kozotti kiilonbseget jelzi az is, hogy mig a tarcaban csupan egy jol hatarolhato tarsadalmi csoport levegohianya problematizalodik, addig a regeny azt is megmutatja, hogy a pokoljaras a gyari munkast, a testneveld tanart es az iigyeszsegi fogalmazot egyarant erinti, vagyis e (mar-mar kozepkori halaltancokat felidezo) jelenet nyoman lehet ervelni amellett, hogy a videk szelleme nemre, korra, tarsadalmi statusra valo tekintet nelkiil, mindenkit magaval rant egy inautentikus letezesbe. Ekkeppen ugy tunik, hogy az elnyomo hatalom - barmilyen formaban is realizalodjon a cselekmeny szintjen - az autonom cselekves terenek, a szubjektum kiteljesedesenek elleneben mukodik, es mozgato mechanizmusa mindvegig valami megfoghatatlan erd, a videk szelleme marad. Ugyanakkor a magyar falu pusztulasat tortenetisegeben kepzeli el a Grecso-prdza, vagyis, bar negativ felhanggal, de kimozditja a latszolagos allandosag viziojat. Bar teny, hogy e szovegekben sem a teeszek vilaga, sem az azt megelozd uradalmi vilag nem a boldog hoskorkent tunik fel, megis, a legnagyobb tores a rendszervaltas idoszakara, a teeszek felbomlasanak korara teheto. A megelozd irodalmisagban is jelenlevo, es mar a nyugatosok koratol folyton reflektalt tdbbszdrds pusztulashelyzet e szovegekben egy ujabb, jelenkori kontextusban irodik tovabb. Grecso gondolatisaga Oravecz Imre Szajla-szovegeivel14 is termekeny parbeszedbe leptetheto, amennyiben mindket szerzo irasai egy lancolatkent elgondolhato pusztulashelyzet betetozeset ugyanahhoz a tortenelmi forduloponthoz kotik. A szerzo a konstantinovici viziot egy tagabb torteneti viszonylatban irja szet, s tesz kozben kiserletet a jelenkori referencialis tudas felol a megelozd irodalmisag videknarrativajanak ujragondolasara. 13 Uo. 1 4 A teljesseg igenye nelkiil: a Haldszdember c. kotet versei, Egy hegy megy es mas prozai irasok.
