Irodalmi Szemle, 2018
2018/7-8 - Etela Farkašová: Hol maradt a rózsa; A szerelemről; Úttalan/út; Belső utak folyamatábrái; A húr magánya (versek, Mellár Dávid és Mészáros Veronika fordításai)
ETELA FARKASOVA HOL MARADT A ROZSA (KDE OSTALA RUZA) az ur az ur az ur az ur, mondogatod neha reggelente (ugy tunik, egyre gyakrabban) mikozben annyira szeretned, ha helyette lenne: az orom az orom az orom, brom, kek eg a kek eg a kek... vagy legalabb: kert a kert a kert... hoi veszett el mindez (talan csak a tekinteted elol van rejtve) hoi maradt a rozsa, kerded megtorten red for the first time in English poetry... ahogy azt egykor megirta az amerikai no Parizsban az az elso (igazi?) vorbs, amiben nem ketelkedsz, megerintheted, belelegezheted az illatat az egyik legismertebb versben... hoi maradt mindez ismetelgeted neha borus reggeleken dolgok, melyekben meg hinni lehetett, hoi maradt az, aki meg hinni tudott
/
