Irodalmi Szemle, 2018

2018/7-8 - Kurdi Mária: Szabó Magda regényeinek fogadtatása az angol nyelvű országokban (tanulmány) / SZABÓ MAGDA

egy 2002-ben megjelent tanulmanykotetben Tasi Jozsef cikke az addig megjelent kulfoldi forditasok kozott emliti az angol nyelvueket is.4

A kovetkezdkben tobbnyire a forditasok sziiletesenek evszamait kovetve kivanom ismertetni es elemezni a fenti orszagokban szuletett, s a vilaghalon hozzaferheto mintegy kettucatnyi recenzio, bevezeto es nekroldg egyes megallapitasait, a teljesseg igenye nelkiil. Valamennyi szovegre jellemzo, hogy az irond palyajat, kitiinteteseit es az eppen targyalt regeny cselekmenyet, eletrajzi vonatkozasait roviden ismertetik - ezekre nem terek ki, s a forditasokat is csak annyiban mindsitem, hogy helyenkent a recenzensek megfigyeleseibol idezek veliik kapcsolatban. Ahol lehetseges, dialogust teremtek a cikkekben megjelent velemenyek kozott, hogy Szabo Magda irasmuveszeterdl, a magyarsagrol, tortenelrniinkrol es kulturankrol rajtuk keresztiil kirajzolodo kep szamunkra erdekes es tanulsagos aspektusait megvilagitsam. Nem utolsosorban arra is kivanok reflektalni, hogy az angol nyelvu vilag egyes nemzeteit (brit, ir, amerikai, kanadai) kepviselo, vagy eppenseggel kettos identitasu kritikusok megkozeliteseiben es ertekeleseben milyen egymastol eltero nezeteket es ertekeleseket fedezhetiink fel, s vajon milyen kulturalis motivaciokat feltetelezhetiink az elteresek hattereben.

4 Tasi Jozsef, Szabo Magda miivei kiilfoldon - Salve, scriptor!, szerk. Aczel Judit, Debrecen, Griffes Grafikai Studio, 2002, 64-68.

AZ 1990-ES EVEK ELOTT KESZULT FORDITASOK FOGADTATASA

Elsokent Az oz (1959) jelent meg angolul The Fawn (1963) cimmel New Yorkban, az Alfred A. Knopf kiadasaban, forditoja a magyar szarmazasu Kathleen Szasz volt. Nem sokkal kesobb ismertetest kdzblt a konyvrdl a New York Times, melynek szerzoje Gerald Sykes, maga is regenyiro. Cikkenek a Szabo Magda regenyben abrazolt elethelyzetek szempontjabol ketsegkiviil kifejezo cimet adott: „A World Touchingly Unbeautiful”, vagyis „Meghatoan nem szep vilag”. Sykes azt irja, hogy a kesobb neves szinesznove valo fdszereplo gyermek- es fiatalkorat megszolaltatd tortenet a hideghaboru magyarorszagi hatasanak egyfajta dokumentumakent olvashato. Ertekeit Sykes abban latja, hogy ez a mu a tuleles regenye, a polgari illuziokat megveto tortenet, mindenekelott azonban egyfajta traumatikus introspekciobdl kinovd lelektani