Irodalmi Szemle, 2018

2018/1 - SZABÓ LŐRINC II. - Kemény Aranka: A tökéletes mű. Az átírás, az újraírás példái Szabó Lőrinc prózai életművében (tanulmány) / SZABÓ LŐRINC II.

negyfele forditas-atiras valtozatban kozreado Edward Fitzgerald voltak. „E kis antoldgia kiadasanak terve impulzust adott regi szandekom megvalositasara, hogy »ujrairjam« regi verseimet” - irja Szabo Lorinc 1934-ben a Valogatott Versei bevezetojeben.5

Az Ordk Barataink 1941-ben megjelend kotete szamara muforditasait javitotta ki, sajat verseinek, elso negy verskotetenek atirasat, veglegesiteset az 1943-as Osszes verseiben valositja meg.6

Egy feltehetden ekkor, 1943 elejen kesziilt interjuban igy beszel munkajarol: „ ... ugyszolvan ifjukori verseimnek adorn meg a definitiv format. Atdolgozom, ujradntdm az elso verseimet (...) Stilaris es logikai hibak vannak ugyanis benne, melyek hihetetleniil irritalnak. Ki kell tisztitanom a rajzot, meg kell adnom a daraboknak a vegsd simitast, amit annak idejen elmulasztottam...”7

Megnyugvassal tolti el az eredmeny, indittatasait, a munka jelentoseget az Olvasohoz cimzett utoszavaban fogalmazza meg: „Az atirassal most nem a maximumot akartam kihozni az adott temakbol; celom legelsdsorban az volt, hogy szandektalan homalyt, ertelmetlenseget, aranytalansagot tuntessek el, hidaljak at, magyarazzak meg, akar reszletertekek felaldozasa aran is.”8

Raba Gyorgy, kesobbi erto elemezoje is ketelkedik az esztetikai merceben, ugyanakkor szerinte gyakran eppen az osztonos lira csorbul: „az atiras nem egyszer ugy hat, mint az eredeti ertelmezese, masreszt neha az alkotas himporat torli le az elso megfogalmazasrol. (...) [Szabo Lorincet] a nemes ertelemben restauralo munkara a sziintelen alkotasvagy es a hibatlansag eszmenye dsztdndzte.”9

Ezt maga a kolto is alatamasztani latszik, 1955 koriil Zavar cimu verse keletkezeserol megjegyzi: „Termeszetesen - most jut eszembe! - ez mar a Fold, Erdo, Isten atirt szovege, tehat a kidolgozasba kesobbi erettsegi fokon is beleszolt a kritikam. Egybe kene vetni az elso valtozattal. Ugy sejtem, a kesobbi varians mindig logikussagban, emberi erettsegben es kifejezesbeli biztossagban ter el az elsotol.”10

A vegleges valtozat es az eredeti kdzti kiilonbseg szerinte a muveszi fejlodest demonstralja - iranyat mindenkeppen - es erdemesnek tartotta a korabbi valtozatokat is megorizni.

5 Szabo Lorinc Valogatott Versei, szerk. Juhasz Geza es Kardos Laszlo, Debrecen, Nagy Karoly es Tarsai, 1934 (Uj Irak 8), 3.

6 Szabo Lorinc Osszes Versei, 1922-1943, Bp„ Singer es Wolfner, 1943.

7 [Versatiras] gepirat, PIMK, letet, file: 25.040-1, kotetben: Szabo Lorinc, Vallomasok, 210.

8 Ld. Uo, Osszes versei: 1922-1943, Bp., Singer es Wolfner, 677-681, es Uo, Vallomasok, 211-215.

9 Raba Gyorgy, Szabo Lorinc, Bp., Akademiai Kiado, 1972,123-124.

1 0 Szabo Lorinc, Vers es valosdg: Bizalmas adatok es megjegyzesek, szerk. Lengyel Toth Krisztina, Bp., Osiris, Osiris Klasszikusok, 2001, 360.

Egy-egy tema atformalasa, frissitese, tokeletesitese az esszeiben is fontos volt szamara. Az atdolgozassal mindig kisse „leporolta”, aktualizalta a szoveget, a temaval, szerzovel kapcsolatos legujabb ismeretei, nezetei szerint bovitette vagy javitotta azt, ugyanakkor erzekeltetni akarta azokat a valtozasokat is, amelyek benne, mint alkotoban az idok soran vegbementek. Ezek apropojat is mindig egy ujabb megjelenes, kozzetetel jelentette.