Irodalmi Szemle, 2018
2018/6 - SZÍNHÁZ - Mellár Dávid: Séta a kertben: Gyökerek. Száz Pál Fűje sarjad mezőknek: Phytolegendárium című kötetéről (tanulmány) / SZÍNHÁZ
A szoveg torzsehez kozvetleniil kapcsolddo fogyoker menten lefele haladva szamos mellekgyokerrel talalkozhatunk a kdnyvben, de az egyszeruseg kedveert beszeljunk most csak (tobbe-kevesbe) a vilag- es a magyar irodalom egyes elagazddasairdl. A mu vilagirodalmi mellekgydkeret vizsgalva olyan hajszalgyokerekre is bukkanunk, mint a kozepkori miszteriumjatekok, mirakulumok es moralitasok. A szovegek (eldadasok) fd celja koze tartozott, hogy a bibliai torteneteket egyre muveszibb, egyre lelemenyesebb es egyre eletszerubbe tegyek az emberek szamara, nem nelkiilozve kesobb a humor es az ironia konnyedseget az eldadasok soran. E tekintetben Szaz is hasonldan jar el nyelvjarasban lejegyzett, az elobeszediseg izet magukon hordozo szovegeiben, amelyek nagy resze egy-egy bibliai tortenetet mesel ujra (ha nem is mindig humorosan, de konnyeden) beemelve azokat a mindennapokba, igy valtoztatva emberibbe es evilagiva a szentek, Jezus, Mozes stb. torteneteit. Aiszoposz, illetve La Fontaine allatmeseit idezi meg Szaz kotetenek noveny- es emberabrazolasa, ahogy nemely szovegekben a noveny atveszi (es ezaltal kidomboritja) az ember, Jezus vagy az drdog egyes tulajdonsagait. A legszembetunobb mindez A viragoskert cimu phytoikonban, amelyben a pap, mikozben „nizte a maradi nipet a templom falaji kbzott, mind a viragokot a viragoskerbe”,7 a novenyek tulajdonsagai szerint irja le es kiilbnbozteti meg az egyes embereket egymastol. „Amikent - irja Fried Istvan is - az evangelium tortenetei, alakjai kilepnek a konyv lapjaibol, es a raismerok elmenyeive valnak, akkent a viragok es fak »regei« embertortenetekkent funkcionalnak, targyi jelenletiik mogbtt emberi tulajdonsagok rejlenek.”8 E tekintetben valamivel kozelebbi kapcsolatra lelhetiink Szaz szovege es Ovidius Atvaltozasok cimu muve kbzott. Philemon es Baucis tortenetenek atvetele es ujramondasa mellett mas, halvanyabb jelek is utalnak a ket kotet tematikus hasonlosagaira. Ovidius egyes torteneteiben az emberek allatta vagy novennye valnak (vagy forditva) peldaul annak magyarazatara, hogy honnan kapta a narcisz nevet es szepseget. Bar Szaznal ez az eredeztetes forditva, es nem egy az egyben jatszodik le a Bibliabol vett alakok es a novenyek kozbtt. Ezert a hasonlosag szembetunobb, ha Ovidius Ganymede. Hyacinthus cimu szoveget vessziik peldanak, melyben Hyacinthus verebol sarjad 7 133. 8 F ried, i.m., 21.
