Irodalmi Szemle, 2018

2018/6 - SZÍNHÁZ - Száz Pál: Szomszédolás az elvtársakkal. Soóky László Egy disznótor pontos leírása című darabjáról (kritika) / SZÍNHÁZ

racidval kerul kontrasztba: a Markaszan vezette vonulo hadosztaly peldaul borosiivegek es poharak (stb.) sorakent jelenik meg. „Legeldl egy nyitott UAZ, mogotte egy T 54-es tank, melybol derekig kilatszott Markaszan ornagy, aki nagy elszantsaggal cigarettazott. A tank rndgdtt tizenhet Volga, a jaras TSZ. elndkeinek szine-javaval, majd Olveczky Feri bacsi a 603-asban, mogotte Apro Antal jarasi partelnok piros zsigulija, a sor legvegen pedig egy ezred szovjet kiskatona, futolepesben.”

A kosztiim pedig - s kiilonosen az otromba, sokzsebes halaszmelleny - nemcsak milidteremto hatasu, de funkciojaban a hordohoz hasonloan Pandora szelencejekent rejti a targyakat. Igaz, a zsebekben valo elvetett matatasok meg pontositasra szorulnak.

Osszegzeskent elmondhato, hogy a darab (a szerzo kedvenc szavajarasat idezve) a koklerseg termeszetrajzat terkepezi fel Bucstol Komaromig, s persze azon is, az operencian is tul. A tragedia ezuttal elmarad - ellentetben a Csdnddei, amely a haboru vegetol Sztalin halalaig koveti a „(cseh)szlovmagy” esemenyeket, az anyag igy tobb komor pillanatra is okot szolgaltat. Az egyetlen igazan tragikus pillanat ebben az allati-emberi vilagban Gyuri, Rozsdas, Tarka es Jeniis (a disznok, akik a Luzsicza Arpad keszitette plakaton is megjelennek) szerencses szokese, amely rossz veget er: a falu kutyainak martalekava lesznek. A tragedia hianyanak tragikussagat - ti. hogy minden ugyanugy, sot meg rosszabbul folytatodik - talan jobban lehetett volna erzekeltetni, a szoveg feszessebbe hangolasa erre talan rasegithetett volna, ahogy az alakitas nonverbalis eszkozeinek helyzetkomikumon, groteszken tulmutato arnyalasa is. A darab esztetikai erenyeit (mint a dramaturgiai szerkesztettseg, az alakitas es a szinpadi, verbalis eszkdzhasznalat kitalaltsaga) azonban nem lehet elvitatni. Tarsadalmi szerepe pedig a hianypotlo jelzo kozhelyen tul is hangsulyozando. Annal is inkabb, mivel a ’68-as esemenyek csak elvetve kepezik targyat a tarsadalomtorteneti diskurzusnak, s muveszi feldolgozasa is igencsak foghijas (ennek ellenpeldajaul Grendel Lajos tobb regenye szolgal, remenyeim szerint nem egyediilikent). A szerzo elmondasa szerint a ket monodrama egy nagyobb koncepcio (tetralogia) reszeit alkotjak: varjuk a folytatast!