Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Jablonczay Tímea: Száműzetés, melankólia, a nyelv idegensége Szenes Erzsi költészetében (tanulmány)
olvashatunk (Fabry, 1981, 256-257). Csanda Sandor csehszlovakiai magyar irodalomtortenesz, joval kesobb, a 60-as evekben irott tanulmanyaban ugyszinten jellemzonek tartja az dszdvetsegi hatast; Szenes korai verseiben, irja „megtalalhato kesobbi, erett kolteszetenek szamos alapvetd motivuma is: az dszdvetsegi zsido misztika, a konnyes, tragikumra hajlamos eletszemlelet, a termeszettel kapcsolatos kdltoi hasonlatok bosege stb.” (Csanda, 1967, 11). Ignotus ezzel szemben csupan arra utal, hogy „szavainak sulykiilonbsege versmertekke zamatosodik, a verstelen vers, a kotetlen ritmus-standard-peldajava” (Ignotus, 1926, 464), Komlos pedig verseinek tbmorseget emeli ki, eszkozei kozul a gondolatritmust, mely nem dekoracio, hanem „gyorsabb megertesre szolgal” (Komlos, 1977 [1936], 288). Fust Milan a formavilag egyszeruseget, de annak oszinteseget tartja fontosnak Szenes verseiben, melyet „tudatos muveszi okondmiakent” definial, es amelyen keresztiil a kdltoi kep a tiszta erzest tudja sugarozni (Fust, 1927, 710-711). SZAMUZETES, IDEGENSEG, NOI SZUBJ EKT I V I TAS Ahogy mar a recepcio nehany fobb allitasabol - a „noiseg”-re es bibliai elemekre valo hivatkozasbol/vagy eppen az arra valo reflexio hianyabol - kitunik, Szenes Erzsi ket haboru kbzotti lirajanak olvasasakor tdbbszdrds kulturalis, nyelvi megalkotottsagban reszt vevo poziciokkal van dolgunk. Mit ertsiink a no-ferfi viszonykent konstrulalodo megszdlitott-megszdlitd poziciokon; hogyan ertelmezheto a gender identitas a szoveg szamos szintjen - a szerzo pozicionaltsagatol a lirai alany vagy az alakzatok szintjeig - a lemondas, magany temainak ertelmezesehez miert lehet alkalmas a feminista keretben ujraertett szamuzetes fogalmanak mozgositasa? A posztmodern feminista elmeletek a szovegek gender viszonyainak ertelmezesehez a dekonstrukcio azon belatasaibol indulnak ki, melyek a diszkurziv pozicionalast teszik meg legfobb szempontnak: a szoveg nem egy belso vilag kifejezodese es nem is egy kiilso tarsadalmisage, sokkal inkabb „irasaktus, ezert jelek, diszkurziv strukturak, textualis elemek anyagi termeszetu manipulacioja, a beiras aktusa, melynek megvannak a maga protokolljai, korlatozasi modjai es szabalyai” (Derridat idezve Grosz, 2006, 219). A nemi vagy tarsadalmi nemi identitas kodjai is sokfelekepp olvashatok, de az uj abb kutatasok elsosorban mozgo es keresztezodo pozicidkbol indulnak ki, a szoveg azon belso es kiilso „ugyeibdl”, melyeket az alairas mukodesi mechanizmusa befolyasol: a szerzo statuszanak nyomszeru jelenlete, a sajat stilusjegy, az olvasora tett hatas, es a szoveg azon begyurodese vagy behajtodasa, melyet Elisabeth Grosz Derrida nyoman az alairas mise-en-abyme-jakent nevez meg, mely az iras aktusanak dnnon munkajakent olvashato (Grosz, 2006,227). A nemi es gender identitasmintazatok es azok atirasai, szubvertalasai a szoveg - szer-