Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Csehy Zoltán: Michael Tarchaniota Marullus. MIXA'HA MAPOYAAOETAPXANE I'QTHE. Egy második generációs migráns költő a reneszánsz Itáliában (tanulmány)
Balassi atkoltese: Szellyel tiindokleni nem latd-e ezfoldet gyonyoru viragokkal? Mezok illatoznakjd szagu rozsakkal, sokszinu violakkal, Berkek, hegyek, volgyek mindeniitt zongenek sokfele madarszokkal. Uj rozsakoszoros kegyesek es sziizek ifiakkal tancolnak, Jo szavu gyermekek vigan enekelnek, mindenek vigan laknak, Mind menny,fdld es vizek, latd-e, ugy tetszenek, mintha megujulnanak. Sot meg Cupido is mostan feltorlotte homlokan szoke hajdt, Gydnge szarnyacskajdn te-tova, mint angyal rdpiil, vig kedvet mutat, Szerelmes tdncokban kinek-kinek advan kezere szep matkajat. Azert ne bankodjal, en jo vitez tdrsom, iiriilj minden gondoktol, Elegge hordoztuk heaban az sok but, legyen mar tolilnk tavol, Mostan igyunk, lakjunk, vigadjunk, tancoljunk, tavozzunk banatunktol! Nemde valakiert aggasztaljuk volt mi inkabb ijju eltiinket, Kibol, azt sem tudjuk, hoi es mely ordban kiszolitnak benniinket? Kivel mit gondoljunk? Ha Istenjo urunk, 6 mindenneljol tehet. Aggasztalo banat, buszerzo szerelem tavol legyen mitolunk, Jo borokkal toltdtt aranyas poharok jarjanak mikozottiink, Mert ez napot Isten drvendetessegre serkengeti fel nekilnk! Marullus poeta azt deakul irta, im, en penig magyarul, Jo lovam mellett valofiiven letemben forditam meg deakbul, Mikor vigan laknam vitez szolgdimmal, tavozvan banatimtul. (Balassi, 2004, 38-39)
