Irodalmi Szemle, 2018
2018/4 - SZLOVMAGY - Szászi Zoltán: A helykeresés szabadsága. N. Tóth Anikó Szabad ez a hely? című kötetéről (kritika) / SZLOVMAGY
SZASZI ZOLTAN A HELYKERESES SZABADSAGA N. TOTH ANIKO SZABAO EZ A HELY? CIMU KOTETEROL Irasok, kezikonyv, belso utazashoz! Finom, laza szerkezetu, megis pontos abrazolasok az utkozben tapasztalt helykeresesrol, az egyediilletrol, a kiszolgaltatottsagrol, a mindig bosszanto emberi butasagrol, s arrol a remenyrol, hogy megis lehet ez az egesz jobb, emberibb, eteribb, kedvesebb, elhetobb, kivarhatobb - talan van valahol egy hely. Amelyre leulve ateli az ember az utazas, a helyben maradas, az emlekezes, a felejtes szertartasait. Mert kell az a hely, a mindennapok megallasaiban es mozgasaiban, ahonnan ralatunk a vilagra. Magunkra! N. Toth Anikonak bo fel evtized - a Fenyszilankok 2012-es masodik kiadasa utan - j elent meg uj onallo kotete, amelyet szemely szerint reg vartam. Eldhangkent nehany iras mar korabban megjelent irodalmi lapokban, sot egy el is hangzott egy megmerettetes gyoztes alkotasakent. Felhiwa a figyelmet a szerzo friss, olykor kesernyes, maskor dokumentaristahoz melto, vagy eppen ringatoan lirai sokfele hangjara. Mar csak azert is jo ez az uj mu, mert finom, mely regisztereket szolaltat meg, egyegy novella, rovid proza elolvasasa utan arra keszteti az olvasot, hogy pihentesse, erlelje, izlelgesse meg sokaig magaban a tortenetet, annak hangulatat, maga melle leeresztve a konyvet, de kozben kezben tartsa, hogy vissza-visszaolvashasson parbeszedeket, megidezhessen jeleneteket. Meg az utazas veletlenszeru es sorsszeru kenyszerevel megjelend szereploket. Akik hoi szikarak, es dnvallomaskent rogzitik, meselik a sajat es masok torteneteit - lasd peldaul a Rendkiviili megallo, Anya, Kesesben vagyunk cimu irasokat -, maskor meg alomszeruen, vagy mondhatnam, sziirrealista jegyeket magukon viselve beszelik el a torteneseket. N. Toth Aniko pedig megirja, es hoi elkapraztatja, hoi meghokkenti, hoi foldhoz ragaszt-
