Irodalmi Szemle, 2018
2018/4 - SZLOVMAGY - Seres Róbert: Aputól szeretettel (próza) / SZLOVMAGY
Amugy nem emlekszem az igazi apumra, nem kivancsi ram. Anyam szerint addig jo nekem. Apamnak meg addig, amig anyam nem latja meg valahol, mert kikaparna a szemit, amiert nem fizet semmit a fattya utan. Erik szerint meg minek akarnek talalkozni egy balfasszal. De az o szava nem szamit, mert folyton a feltekenyseg bofog belole. Eriknek sikerul visszajonnie, kezeben ciposdoboz, benne siitemeny. Levagja az asztalra, csdvalja a fejet es azt diinnyogi, hogy ha mar egyszer szot valt a paraszt a szentlelekkel, akkor meghallhatna, mit mond neki: rantott hust, huuust es nem ezt a szart. Azert csak tor maganak a bejglibol, majd nekem is dob egy darabot a pokrocra. Nem irigy, meg kell hagyni. Finom a mak, jo edes, mindjart melegebb lesz tole. Kinalnam Dajananak, de o laposan bamul ram es inkabb elfordul tolem. A zene megint hangos. Kek a szeme, area esupa derii, Erike is ragyog. Ujra tancolni tamad kedve, de hiaba rangatja anyut, o elhajtja magatol. Maradok en, apu magahoz int a konyha kozepere. Engem nem kell nogatni, atmaszok Dajanan, es maris egyiitt tancolunk Erikkel, aki a borosiiveget szorongatja. Bum-bum, dolgozik a melynyomo, zorgessel kiserik a szekrenyben levo tires tivegek. Nem tudom, ki enekel, nem is kell, csak engedni, hogy eletre keljen a lab, a csipd, a vail, a kez. Cikaznak a fenyek koriilottem, pislog a repedezett bura mdgott a villanykorte. Neha megnonek az arnyekok, mintha felem akarnanak nyulni, neha kicsire zsugorodnak ossze, hogy csak paca legyen beloliik a nedves falon. Anyu kitantorog a konyhabol, a folyoson latom ujra. Cigivel a szajaban kihajol az udvarra, aztan hanyni kezd. Mutogatom Eriknek, hogy anyu rosszul van, amire o csak legyint.- Kar volt bele! - rohog teli pofaval, majd kezembe nyom egy buesusiitit, mehetek vele az agyba, o meg lassan kitancol a folyosdra, es azt kezdi kiabalni, hogy a szomszedok biztos azert hoztak a siitemenyt, mert anyu osszefekiidt a toloszekes bacsival, amikor a felesege munkaban volt.- Mert mindenkin megesik a szived.- Hagyjal a hiilyesegeiddel - vitatkozik anyu, amivel csak azt eri el, hogy Erik aput elkapja az ideg. Sikerul megtalalnia az egyetlen ablakiiveget a kartonpapirok kozott. A csdrdmpolesre Dajana megrezzen, Burger elhallgat, anyu pedig sikitva rohan kifele az utcara. Erik visszajon. Van meg gyogyszere elrejtve, elohalassza, meghuzza a palinkat, majd visszarakja az iiveget a szekreny moge. Lehalkitja a zenet, es elkezdi zabalni a maradek siitemenyt a dobozbol. Lesem az ajtdt, de anyu helyett csak a hangja erkezik:- Megfagyoook! Megfagyoook! Tenyleg olyan, mint egy indian, kantalni mar megtanult. Igy csinaljak a filmekben, lattam mamomeknal. Nektink nines tevenk, nem is tudnank hova tenni, mert a konyhan kivtil a haz tobbi resze lakhatatlan. Amikor Eriknek szoltak a tesoi, hogy van ez a haz, olcson, penzt is kaphat ra, meg radiatorok voltak a falak menten. Aztan hamar kideriilt, hogy a tesok meg unokatesok se lehettek, mert miutan ok kikoltoztek innen, magukkal vittek mindent, amit el tudtak vinni: a csoveket, a vececseszet, a mosdokagyldt, de meg a kazant is. Anyu hiaba mondta Eriknek, hogy atvertek, o legyintve csak annyit mondott:-A nullarol erdemes epitkezni, legalabb minden olyan lesz, amilyennek megalmodjuk. Jo melyen alhatunk, valtozni semmi sem valtozott, telen meg nem is fog, mert ilyenkor csak a buta paraszt epitkezik.
