Irodalmi Szemle, 2018

2018/4 - SZLOVMAGY - Lomboš Kornélia: Livia Bitton-Jackson trilógiája és a transzkulturalizmus (tanulmány) / SZLOVMAGY

A koncentracids taborban a noiseg degradaciojat figyelhette meg Elli dnma­­gan es tarsain. A fohos maga fogalmazza meg, hogy a „sziirke ruhas fiatal nd bo­­rotvalni kezd bennunket - a hajunkat, honaljunkat, agyekunkat [...]. Eltunnek a szemelyes kulonbsegek.”40 A taborbbl valo szabadulas idejere nemcsak az iden­­titas jegyei, de a feminin jelleg is eltunt a meggybtort nokbbl. Ez abbol a parbe­­szedbol latszik, mely akkor hangzott el, amikor kinyitottak az auschwitzi nokkel teli vagont: „Noi transzportot vartunk Auschwitzbol - ismetli a magas tiszt. - Auschwitzbol jottek? A nok helyett kiildtek magukat?- Igen, Auschwitzbol. Es nok vagyunk.”41 Ellike ndisegrdl kialakult nezetei komoly atalakulason estek at szabadulasa ota, s szamos kulturalis sztereotipia hatarozta meg nezeteit. Egyreszt csehszlova­­kiai tartozkodasa idejen megallapitotta, hogy „senki sem szereti a sovany noket. A nyari taborban eroltetni fogom az evest, es gombblyodni fogok.”12 Ezutan Ame­­rikaban azt tanulta meg, hogy „ Az amerikai ferfiak felnek az eggheadektol. Plane a szokektbl. [...] Ha tetszeni akarsz a fiuknak meg a ferfiaknak, ha azt akarod, hogy szivesen toltsek veled az idejuket, tartsd inkabb csukva a szadat. Ne vegyek eszre, hogy okos vagy.”43 Emellett a lanynak szembesulnie kellett a koncentracids taborokbol szabadult noket ovezd negativ hirnewel. Egyik kikosarazott udvarloja ugyanis ilyenkeppen oktatta ki Elliket: „Tudja, a magafajta lanyoknak nem sza­­badna ilyen finnyasnaklenni! [...] Lattam a szamot a karjan. Tudjukjol, mi tortent odaat a lagerekben, hallottuk, hogy eltek tul a magafajta fiatal lanyok. Elszorakoz­­tattak a nemet katonakat!”44 Ellike traumai melle jarul a tuleles buntudata is. A fohos sokaig nem tudta feldolgozni azt, hogy rengeteg baratja es szerettei helyett pont o maradt eletben, mig vegiil arra a kovetkeztetesre jutott, hogy: „Letjogosultsagom indoka az elto­­kelt szandek, hogy tudast es szeretetet osztogassak.”45 Az, ahogy Ellike eljut a kon­centracids taborokban megelt elallatiasito embertelensegbol onkepe es identitasa rekonstrukciojaig Amerikaban, felruhazza Livia Bitton-Jackson trilogiajat azzal a dimenzioval is, hogy (ahogy sok mas migrans irodalomhoz tartozo alkotast) Bildungsromankent olvassuk.46 4 0 Uo., 79. 4 1 l/o., 149. 4 2 Bitton-Jackson, Livia, A remeny hidjai - Elet es szerelem Auschwitz utan, 73. 4 3 Bitton-Jackson, Livia, Hello, Amerikai, 153. 4 4 Uo., 158. 4 5 Uo., 136. 4 6 Meszaros, i. m., 247.

Next

/
Thumbnails
Contents