Irodalmi Szemle, 2018

2018/4 - SZLOVMAGY - Elek Tibor: Lévától a hűtlenekig: Grendel Lajos pályakezdése (tanulmány) / SZLOVMAGY

ismeret akesziilo, vagy akkor talan mar keszen is levo Elesloveszet (1981) cimu regenyrol, ami valdban generalisan ujat hozott a szlovakiai magyar prozaban. Ugyanakkor mar ezek az irasok is erds formaerzekrol, az intellektualis elemzesre vald hajlamrol tanuskodnak. Egy del-szlovakiai kisvaros vilagat, joreszt fiatalkoru hoseit, akik a letbevetettseg elmenyet most elik meg tudatosan eloszor, kiilso, tavolsagtarto nezdpontbol, szigoru targyilagossaggal abrazolja. Az objektiv valosagszemlelet mdgott ugyanakkor fdl-folsejlik a szubjektiv elmenyvilag es szemelyes erdekeltseg. Az iro fontos temajanak latszik a megtarto erkolcs es a leziillesztd erkolcstelenseg, illetve az ontorvenyu, szabad cselekves eselyeinek a bemutatasa (Taniigy). Novellaiban gyakran hatterbe szorul a cselekmeny a belso tudatvilag megjelenitese mellett. A Tizennyolc nap cimu novella peldaul rendkiviil hitelesen, vallomasos atelessel mutatja be egy leszereles elotti riadd leirasa kozben Tbrok tizedes korabbi katonai elmenyei altal megzavart lelkivilagat, kiiiresedeset. Igaza van Szirak Peternek, Grendel „erzekelhetoen olyan markans szemleletformak hatarmezsgyejen all, amelyek kdziil az egyiket mar reszben elhagyni latszik, mig a masikat csak most kozeliti meg. A Tantdrtenet, a Samuka, a Taniigy, a Tizennyolc nap es a cimado elbeszeles, a Hutlenek a korai irasok jol ismert kozerzetkepleteinek, erkolcsi probatetelessegenek variacioi. (...) A vilag elbeszelhetosegebe vetett bizalom, a nyilt vagy atteteles vallomasossag, az erkolcsi-nemzedeki aspektus es az attetszo epikai jelhasznalat a kozos jegyiik. Grendel ebben az idoben tehat erosen kotodik meg azokhoz a torekvesekhez, amelyeket nehany ewel korabban indulo palyatarsai (Kovacs Magda, Bereck Jozsef) is kepviseltek. Ugyanakkor kapcsolodik a hetvenes evek egyik magyarorszagi tendenciajahoz, az un. nemzedeki proza (Csorsz Istvan, Csaplar Vil-