Irodalmi Szemle, 2018

2018/4 - SZLOVMAGY - Bolemant Lilla: Ordódy Katalin és a női irodalmi hagyomány (tanulmány) / SZLOVMAGY

NEMZEDEKEK

Ugyanez az ellaposodas kovetkezik be a Nemzedekek cimu regeny befejezeseben is. A csaladtortenet szines, erzekletes, izgalmas es elettel teli leirasa a konyv vegen, amint elerkeziink a szocializmusba, sablonossa, erdektelenne valik. A szerzo eredetileg Lazadok cimen kozolt reszleteket beldle, mert alapgondolata a lazadas bemutatasa volt, a regenyben bemutatott harom nemzedek kepviseloi megprobalnak fellazadni, kitorni sorsukbol, elore megszabott eletutjuk elol menekiilve. A szerzo azonban itt is ugyanabba a hibaba esik, a kor szellemenek megfelelden zarja a tortenetet. „Vagy a kor tulzottan prozai volt szamara ahhoz, hogy muveszi eszkozeivel feldolgozhassa azt.”14

- jelenti ki Rejtd.

AZ IDEGEN

Az idegen cimu regenye a szlovakiai magyar irodalomban nagy kozonsegsikert aratott, tobb kiadast is megelt. Az ertekelok nem teljesen osztottak az olvasok velemenyet, bar elismertek, hogy a modern nd eletenek, sorsanak megfogalmazasa a mu erenyei koze tartozik. A regeny korabeli kritikusai kiemelik a noi nezopont fontossagat, noi regenykent ertekelik, amely a modern mai nd problemait dolgozza fel.15

Mindegyikiik hianyolja a ferj alaposabb jellemzeset, merthogy lelektani regenykent elemzik a szoveget. A lelektani regeny szabalyai szerint azonban eppen hogy a foszereplo lelki folyamataival kell talalkoznunk a tortenetben, az o atelese az, amire a tortenet alapul. Az o erzekelesen, ertelmezesen keresztiil latjuk a tobbi szereplot,

1 4 Rejto, i.m., 138.

1 5 Csanda Sandor, Ordody Katalin, Az idegen = Harmadik nemzedek, Kritikdk, tanulmanyok, Bratislava, Madach, 1971, 86.; Duba Gyula, Szabalytalan haromszog: Ordody Katalin: Az idegen, Irodalmi Szemle, 1969, 567-570.; Meszaros Laszlo, A noi lelek kutatoja, Irodalmi Szemle, 1978, 177-178.