Irodalmi Szemle, 2018
2018/4 - SZLOVMAGY - Forgács Péter: Itt az idő (próza) / SZLOVMAGY
fiiggoagybol figyelnek az ablakparkanyon es a padion elszenderiilt tarsaikat. A rusztikus butorokbol dohszag aradt. „Mire jo ez az egesz koceraj?” futott at az agyan. „Vera riihelli, es Tamas sem szerette soha, mert hogy sok a bogar, mindennek olyan falusi szaga van, es nines wifi.” Felallt, a stelazsi fiokjabol elohalaszta a metszdolldt, majd kiment a hazbol. Vegignezett a lugason egeszen a telek veget jelzo akaefa oszlopig. Epp egy varju telepedett ra, es sovaran bamulta ot, akar egy dogkeselyu. Megsem erzett felelmet, inkabb erdektelenseget. Mintha nem is az ove lett volna a tanya, ez a talpalatnyi rog, a Fold egy paranyi darabja, s egyszeriben a bolygot sem erezte otthonanak, pedig itt elt mar tobb mint fel evszazada. Meg sosem erezte magat kirekesztettnek, igy nem tudott mit kezdeni a gondolattal. Csak elhessegetni. Erre a varju is odebballt. Amikor benyitott a lakasba, Vera csodalkozd arccal lepett ki a konyhabol.- Mar itt is vagy? De hamar vegeztel!- Nem vegeztem.- Hat akkor? A ferfi az eloszobai szekrenyken iilve kerteszeipojenek fuzojet oldozta.- Eladjuk a tanyat. Felesege kiildnosebb megrendiiles nelkiil fogadta a hirt, de azert meglepddott.- Eladjuk a tanyat? Nocsak. Es miert? Miert most?- Mert most jott el az ideje.- Ja, az mas. - „Biztos valami felidegesitette a tanyan”, gondolta Vera, ezert ez a nagy sietseg. Berkesi Gabor dolgozatjavitassal toltotte a szombat delutant. Csak valahogy ugy a tizedik dolgozat javitasakor tudatositotta, hogy eddig valamennyi osztalyzat melle odabiggyesztett nehany biztato szot. Ezt eddig sosem csinalta. El is toprengett rajta, vajon mi lelhette, de nem talalt ra magyarazatot. Hat folytatta. Sot! A legjobb munkakat meg apro rajzocskakkal is jutalmazta. „Szandra, benned meg sosem csalodtam!”, es mellefirkantott egy nyiladozd tulipant. Estere a papirtorony athelyezodott az asztal egyik oldalarol a masikra, es minden fuzetbe belekerult egy rovid iizenet. Hatradolt a karosszekben, es hitetlenkedve gondolt vissza az elmult ket es fel orara. Elegge furcsanak es szentimentalisnak talalta,
