Irodalmi Szemle, 2018

2018/3 - TRANSLOVAK - N. Tóth Anikó: Samko Tále transzkulturális regénytere (tanulmány) / TRANSLOVAK

megfordulasa a mentalis allapota miatt szamara ertelmezhetetlen („nekem nem mondta meg senki, hogy miert van itt annyi magyar” (79.)), a kisebbsegi let viszont (kollektiv) komplexusokat okoz, melyek egyreszt a nemzeti erzes felnagyitasanak es allando taplala­­sanak sziiksegesseget eredmenyezik, masreszt drbkblt eloiteleteket tartositanak. Az alacsony nyelvi kompetenciaval rendelkezd Samko oneletrajzi vallomasaiban fo­­kozatosan feltarja a csalad eredetet: apja Detvabol szarmazik, ami a szintiszta szlovak­­sag kultikus helye a szlovak irodalomban („Komarndba valosinak lenni nevetseges, de Detvaba valosinak lenni az nagyon komoly dolog” (35.)). A szlovaksag dicserete a re­­geny tobb pontjan olyan onbiztatb tires mondatokban meriil ki, mint „a szlovakok mind biiszkek arra, hogy szlovakok” (60.), illetve „a szlovak nepdalok azert a legszebbek, mert a szlovak nep is a legszebb a vilagon es mindenki tisztel minket ezert.” (214.) Az anyai vonal azonban a szlovak nemzeti ontudatra veszelyesnek tartott titkolnivalot hordoz: az omama ereiben ugyanis magyar, raadasul - horribile dictu - cigany ver is csorgedezett, ennek kovetkezmenye a buntudat („megtanultam magyarul, pedig azt nem is szabad, mert Szlovakiaban vagyunk” (117.)), ami Samkdt erdsen nyomasztja. A szorongasbol fa­­kad (elsosorban verbalis) agresszidja fokepp a kornyezeteben elo magyarok es a ciganyok ellen. („ A magyarokat senki se szereti, mert magyarok”, „a legnevetsegesebb nyelv a vila­gon a magyar” (60.); a komarnoi magyarokat be kellene tiltani, „ki kene beloliik lddozni, hogy ne legyenek annyian” (79.)). A magyarellenesseget a csaladtagok is taplaljak (apja tdbbszor hangoztatta, hogy gyuloli a magyarokat, sogora pedig az evszazados magyar elnyomas tortenelmi hagyomanyat applikalja a jelen viszonyokra, amikor a parhuzamok korantsem ervenyesek, mondvacsinaltak). Ugyanakkor Samko naiv megjegyzesei utal­­nak arra is, hogy Komaromot a tortenelmi-politikai fordulatok idejen voltakeppen kolo­­nizaltak a szlovakok (es a csehek), pl. „Tetrovecet Dolny Kubinbol elkiildtek Komarnoba, hogy legyen ott sok szlovak.”17 A ciganyok iranti ellenszenve egyreszt szemelyes tapasztalatahoz kotheto, hiszen a pa­­pirgyujtesben (vagyis munkajaban, letfenntartasaban) rivalisa a cigany Angelika Edeso­­va, masreszt (a munkakeriiles, tisztatalansag, rendetlenseg, lopas fogalmakkal megraga­­dott) eloiteletek taplalta kozvelekedeshez valo igazodasaban erzekelheto („menjenek el 1 7 A Csehszlovak Koztarsasag idejen, illetve masodik hullamban a kommunista fordulatot kovetoen a hivatali allasokat a magyarlakta videkeken szlovakokkal es csehekkel toltottek be, a magyar lakossag vegyitese asszimilacios politikai celokat is hordozott; a migracid oka ezenkiviil lehetett valamilyen szabalyellenes vetseg is, Kapitanova, aki maga is komaromi szlovak, egy Karol Sudornak adott Dennik N-beli interjujaban beszelt errol a csaladja kapcsan. (vo. SUDOR, Karol, Kapitanova: Pochopila som, ako sme sa my, Slovaci, s bryndzou v ustach aj gatiach hrali na velkych panov (interju), DennikN, 2016/7. Elerhetd az interneten: https://dennikn.sk/492950/kapitanova-pochopila-sa-slovaci-bryndzou-ustach-aj-gatiach-hrali­­velkych-panov/ (A letoltes ideje: 2017.08. 27.)

Next

/
Thumbnails
Contents