Irodalmi Szemle, 2018

2018/2 - ESTERHÁZY - Kosztrabszky Réka: Kisvárosi legendák. Szászi Zoltán Bábukák - kisvárosi panoptikum című kötetéről (kritika)

ura marad a torteneteknek, melyeknek valos, am sziirke, periferiara keriilt vagy epp elvagyodo alakjai a narracio teremtoereje altal ugy elevenednek meg, akar egy bab a babjatekos kezei kozott.

Szaszi kotetenek elbeszelesei az anekdotikus irodalmi hagyomany megidezesekent is olvashatdak, am a szerzo gyakran ki is forgatja a mufaj konvencioit, mikor novellai vegen csattano helyett megmagyarazhatatlan tortenesekkel szembesiti a szereploket es az olvasot. Olykor azonban az egyes esemenyek szatirikus nezoponton keresztiil kapnak magyarazatot, mint peldaul A plebanos, aki inkabb badogosnak mehetett volna cimu novellaban, melyben aviharos idojaras altal kozvetitett isteni jelzes folytan a falon megjelend, Kereszteld Szent Janos kepet felfedo, valamint a hetes szamot kirajzolo (s ily modon a hetedik parancsolatra utalo) repedes csak a parazna plebanos varosbol valo tavozasa utan tunik el. Ezek a vegkifejletek azt a romantikus latasmodot hordozzak, hogy a kizokkent vilag valamilyen modon mindig helyreallithato.

Az elbeszelesek feltiind jellegzetessege a realisztikus, groteszk, abszurd es sziirrealista sikok folyamatos egymasba jatszasa, am a valosag nemcsak az egyes torteneteket keretezd, a mult es jelen esemenyeire („Hiaba, ezek a sziriai esemenyek meg a magyarul nem tudo gyaszszalagirokra is hatassal vannak.” - 102.) valo utalasaiban erheto tetten, hanem az egyes elbeszelesek szovegszervezodeseben is. Az egyes tortenetek szovegeben talalhato utalasok ugyanis gyakran a mti fiktiv vilaga, illetve egy masik alkoto altal letrehozott fikcios vilag kozott teremtenek kapcsolatot, s ezek az osszekapcsolddasok hordozzak a novellak poenjainak mtikodesi felteteleit is. Ilyen peldaul Az almuvesz, akibol rovarirto lett cimti elbeszeles, melynek foszereploje egy, a belole arado buzzel meg a csotanyokat is kiirtani kepes Kecske ur, s melynek vegen a svabbogar szarnyanak csillogasara emlekezteto egyenzakot viselo, utcan setalo hivatalnokok kozlil egy Franz Kafka neven bemutatkozo ferfi tunik fel, harmas kapcsolodast hozva letre az egyes szintek kozott.

Az Utas altal elmeselt tortenetek az urbanus foklor „mufaja” felol is megkozelithetoek, hiszen az egyes emberekrol szold anekdotak is gyakran a pletykalt tortenetek alapjan jdttek/jonnek letre, am ez az olvasasmdd nem azert lehet re-