Irodalmi Szemle, 2018
2018/2 - ESTERHÁZY - Tolcsvai Nagy Gábor: Testben létezés, átlényegülés, kinyilatkoztatás. Beszédmód a Márk-változatban (tanulmány) / ESTERHÁZY
„egyszeru tortenet”, tobb retegben is: a pokolra szallas es a feltamadas mar nem resze az egyebkent abbamarado monolognak, a passio onelbeszeleseben a romai katona szavai az utolsok, amelyek viszont Krisztus isteni voltat allitjak. Elso latasra nines elbeszelt eszkatologiaja a konyvnek, illetve csak reszlegesen van vagy felfuggesztodik. Valojaban a gyermek elbeszeld es Jezus mint sajat passiojanak elbeszeloje egyesiil, nemesak alakilag (az elbeszeld egyes szam elso szemelyeben), hanem a megvaltas es a megvaltottsag kozossegeben. 6. EZ A KERUGMATIKUS BESZED Az onmagat onmaga elmondasaban mint imaban letrehozo gyermek gyermeki beszede fokozatosan atvalt az Ige megszolalasava, a vegesbol halad a vegtelen fele, meg ha az egyes szam elso szemelyu perspektivaval kisse vilagiasitott nezdpontbol is. Az, ami a gyermek, vagyis az ontikusan meghatarozott e vilagi, veges nezdpontbol megkonstrualodik a ket beszelo egybeero beszedfolyamaban, az eljut a transzeendensen ertheto Ige valos isteni megszdlalasahoz, meg ha korlatozott modon is. „Isten szavanak isteni (es nem csak Isten altal valamikent kozvetve kieszkozdlt) szokent valo meghallasa csak akkor lehetseges, ha e meghallas valoban emberi teljesitesehez sziikseges a priori ertelmezesi horizont maga is »isteni«, vagyis atvilagitja azt, amit »kegyelemnek« nevezunk. Es megforditva, maganak a kegyelemnek a kozlese eleve maganak a kinyilatkoztatasnak az alapmddja, mert a kegyelem mint Istennek abszolut szellemkent valo dnkdzlese az ember szelleme es szabadsaga szamara soha nem lehet az emberben pusztan dologszeruen, elozetesen tudatos modon jelenvalo”.15 Am ez a dialogizalo diszkurziv folyamat nem magabiztos es nem egyertelmu. Ketely, biztos hit, kimondas es kerdezes, beszed es hallgatas jellemzi. A gyermek nezopontjanak, vilagismeretenek latszolagos korlatozottsaga valojaban a mindenkori emberi szemely szubjektum voltanak a transzeendens fiiggoseget es e fiiggoseg megismerhetosegenek reszlegesseget kepezi le a beszedmodban megkonstrualt gyarlosag altal. „Egyediil maradtam a tortenettel” (92. oldal), mondja az elbeszeld, „Nincs mas, csak a tortenet” (94. oldal). Ez a tortenet az ima tortenete, amely egybeesuszik az Ige 1 5 Karl RAHNER, Az Ige hallgatoja, Bp., Gondolat, 1991, 33.
