Irodalmi Szemle, 2018
2018/2 - ESTERHÁZY - Bengi László: Függő játszma. Az időtapasztalat formái Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című munkájában (tanulmány) / ESTERHÁZY
sajatossaganak gondolok. Ugyanakkor ujraolvasva Esterhazy Peter monumentalis es a magyar irodalomtortenetben joggal jelkepesnek mondhato konyvet, ezt a fesziiltseget abban is erzekeltem, hogy a muvet alkoto szovegek immar nem jelentettek egyazon mod izgalmas kihivast. A proza iszkolasa peldaul nem tartotta fenn olyan mertekben a figyelmemet, mint a vele egyebkent szoros, keretszeru kapcsolatban allo A sziv segedigei. A Kis Magyar Pornografiat szintugy nem tudtam akkora erdeklodessel olvasni, mint a Faggot. Sot meg a Fuharosok ismetelt olvasasa is ambivalens tapasztalattal jart szamomra. Egyeni elfogultsagaim foltehetden eppugy felelosek a konyvet alkoto konyvek kozott erzekelt esztetikai fesziiltsegert, mint az elbeszelesrol alkotott kepem valtozasa. Emellett pedig erdemes „egyszeruen” annak a hatasaval is szamot vetni, hogy a harmadik evezredbe valo, immar nem is uj keletu atlepessel tortenetileg es irodalmilag egyarant markansan eltavolodtunk attol a vilagtol, amelyben a Bevezetes szovegei irodtak, illetve amelyben jatszodnak. Mindekozben viszont a konyv fesziiltsege olyan megmarado elevenseget is jelez, amelyet az ertekeles tavlatanak elmozdulasai sem szamoltak fol. A tipografiajaban, tulajdonkeppen fizikai ertelemben osztott, tagolt konyv vizualisan is fdlhivja a figyelmet a mu elemeinek nem magatol ertetodo konstellaciojara. Ezaltal a terbeli attekintes es az olvasas idoben kibontakozo tapasztalata kozott szinten feszultseg jon letre. Megitelesem szerint nem fuggetlen ettol, hogy a Bevezetes egyik visszatero alapmotivuma, szovegszervezo metaforaja a helyzet lesz: „neha, mert mar eltiink egy kicsit es a vilag itt nyomot hagyott benniink, megnyomott benniinket, kristalyosan megvilagosodik egy dolog, egy mozdulat, az a kibogozhatatlanul finom helyzet, hogy ez van, es igy a szavak, varatlanul, hordozojava valnak valaminek, amelynek kapcsolata epp veliink es szoinkkal a legkevesbe latszott lenni” (222-223).2 A Pascaltol indulo, Ottlik iranyaban kibomlo gondolat a jelen ideju, egyes szam harmadik szemelyu letige kiemelesevel a Bevezetes felkoverrel szedett „van” sorozatat idezi vissza, mikozben a nyomot hagyo vilag tavolletetol, deformalo hiannya valasatol a szavak varatlan osszefiiggesbe rendezodese fele tart. Vegso soron persze kerdeses, hogy a szavak es a dolgok alkotta strukturak reprezentacioi hoznak letre valamely helyzetet, vagy ez sokkal inkabb az erintkezes megragadhatatlan regiojara utal, 2 A zarojelek kozott megadott oldalszamok az alabbi kiadasra vonatkoznak: Esterhazy Peter, Bevezetes a szepirodalomba, Budapest, Magveto, 1986. Az idezetek kiemelesei mindenkor az eredeti szoveget kovetik.
