Irodalmi Szemle, 2018
2018/12 - IRODALMI SZEMLE 60 - Gábori Kovács József: A tudományágak korszakban feltételezett rangsora Arany János akadémiai titoknoksága idején II. (tanulmány)
folyoiratnal es sorozatnal ez az ivenkenti 30 forint lett a tanulmanyokert altalanosan fizetendo tiszteletdij, ajelenleg rendelkezesre allo adatok szerint a Mathematikai es Termeszettudomanyi, valamint a Tortenettudomanyi Bizottsag kiadvanyainal csak kesobb, 1876-ban. (A forraskiadast is vegzd Tortenettudomanyi Bizottsag ugyanakkor a vizsgalt idoszakban az ilyen tipusu munkakert vegig kevesebb, ivenkent 12-15 forint tiszteletdijat fizetett. Ugyancsak 15 forintot adtak a forraskiadasokert, illetve a forditasokert az intezmeny minden tudomanyteriiletenek irasait kozlo folyoiratok is.77 ) Az egyetlen olyan bizottsag, mely a tanulmanyokert jaro 30 forint tiszteletdijnal tobbet, 32 forintot utalvanyozott, az Archaeologiai volt. E bizottsag raadasul a Magyarorszagi Regeszeti Emlekek cimu sorozata utan 1868-tol 41 forint ivenkenti honorariumot adott, ami messze a legmagasabb Akademia altal kifizetett iroi dij volt a korszakban. A honorariumok teren megmutatkozo, kezdeti minimalis termeszettudomanyi foleny utan tehat 1868-tol mar a regeszeti folyoiratok presztizse tunik ki. Ez ugyanakkor elsosorban annak volt koszonheto, hogy az Archaeologiai Bizottsag a korebe tartozo ertekezesek elkesziteset munkaigenyesebbnek itelte mas tudomanyteriiletek irasainal. Ezen a ponton erdemes felidezni Henszlmann Imre 1867. februar 12-i iilesen elhangzott erveit a bizottsag kiadvanyaiban valo publikacioert jaro honorarium felemelese mellett. Az tiles jegyzokonyve szerint: „Henszlmann inditvanyozza, hogy jovore az Arch.faeologiai] bizottsag az iroi dijt 20 ftot 32 forintra emelje fel 7 7 Lasd fentebb.