Irodalmi Szemle, 2018

2018/12 - IRODALMI SZEMLE 60 - Gábori Kovács József: A tudományágak korszakban feltételezett rangsora Arany János akadémiai titoknoksága idején II. (tanulmány)

tet eldlegeztek meg.4

Joi lathato, hogy a human tudomanyokat muvelo osztalyok koziil az Ertesitokben az I. kapott onallo sorozatot, mig a tobbi ebbe a tudomanycsoportba sorolhato diszciplina csak kozosen indithatott egyet. A realiakkal foglalkozo osztalyok szinten csupan egy Ertesito kiadasara voltak jogosultak, igaz a Mathematikai osztalynak joga volt Kozlonyet soron kiviil is kinyomatni.5

E jogot a Magyar Tudomanyos Akademiai Almanach ugyanakkor a termeszettudomanyos kutatasokbol fakado sajatossaggal, a szerzo prioritasi joga biztositasanak szandekaval indokolta, vagyis, hogy az azonos teriileten dolgozo kiilfoldi es magyar kutatok koziil a felfedezes elsdsegenek tenyet az azonnali publikalassal a hazai kutato szamara biztositsa.6

E jogbol tehat a Mathematikai, illetve a Termeszettudomanyi Osztalyok magasabb megbecsultsegere nem kovetkeztethetunk. Az Akademiai Alapszabaly rendelkezeseivel osszhangban azonban a Nyelv- es Szeptudomanyi Osztaly az Ertesitok kiadasa teren is kiemelt figyelmet elvezett.7

A harom Ertesito szerkesztoi ugyanakkor mind az illetekes tudomanyteriiletrol keriiltek ki: A Nyelv es Szeptudomanyi Osztaly Kozlonyenek szerkesztoje Toldy Ferenc, az I. osztaly rendes tagja, a Philosophiai, Torveny- es Tortenettudomanyi Osztaly Kozlonyee Csengery Antal jegyzo, a IV. osztaly rendes tagja, mig a harmadik Ertesitoe Gyory Sandor, az V. osztaly rendes tagja volt.8

9

1867-ben a harom Ertesito mar egyiitt, egy kotetben jelent meg, am az Akademiai Almanach errol a valtoztatasrol csak 1868-ban tett emlitest, mikozben a valtoztatas idopontjakent 1867. januar 1 -jet jelolte meg.y Az Ertesito szerkesztoje az egyesites utan az akademiai jegyzo lett.10

II

A jegyzoi pozicio azonban az 1869-es uj Alapszabaly elfogadasaval megszunt," es az Ertesito szerkeszteset a titoknok vette at.12

4 Az Akademia 1825-1869 kozott hat szakosztalyra - Nyelv- es Szeptudomanyi, Philosophiai, Torvenytudomanyi, Tortenelmi, majd 1864-tol Tortenettudomanyi, Mathematikai, Termeszettudomanyi - oszlott. (AkAlm 1865, 137-139; Fekete 1975, 558.) Az intezmeny 1869-ben atszervezesen esett at, melynek soran es az addig fennallt osztalyokat haromba vontak ossze, a Nyelv- es Szeptudomanyi Osztalyba, a Bolcseszeti, Tarsadalmi es Torteneti Tudomanyok, valamint a Mathematikai es Termeszettudomanyok Osztalyaiba. (Uo. Lasd meg AkAlm 1870, 125— 127.) Az Akademia osztalyszerkezete ezt kovetoen nem valtozott egeszen 1945-ig. (AJOM XIV, 601.)

5 AkAlm 1866,141.; AkAlm, 1867, 207.

6 AkAlm 1866, 141.

7 Lasd a szerzo tanulmanyat a 2017. szeptemberi lapszamunkban. Gabori Kovacs Jozsef, A tudomanyagak korszakban feltetelezett rangsora Arany Janos akademiai titoknoksaga idejen, Irodalmi Szemle, 2017/9, 42-62.

8 A szerkesztok kiletere lasd: AkAlm 1866, 141. A harom szerkeszto osztalytagsagara felsorolasuk sorrendjeben lasd: Fekete 1975, 285., 47., 97.

9 AkAlm 1868, 141. Lasd meg MTA K J, 37.

I 0 AkAlm 1869, 142.

II Az uj Alapszabaly mar nem emliti az akademiai jegyzoi poziciot (AkAlm 1870, 109-121.), es a tisztseg az akademiai tisztviselok felsorolasaban sem szerepel. (Uo., 217-218.)

1 2 AkAlm 1870, 129.; Gergely 1958, 4.