Irodalmi Szemle, 2018

2018/12 - IRODALMI SZEMLE 60 - Szászi Zoltán: Énekverseny menádokkal, avagy Orpheusz viszontagságai. Az én kórtársaim (próza) / IRODALMI SZEMLE 60

zsirja is! Nezziik csak meg e terebelyes dalnokot, ki egyben kereskedd is. A zsebeben eladott marhaiert es gabonajaert kapott drachmak csbrognek, tan egy vagy kettalen­­tumnyi jofele aureus is kdzte! Igy, s ezekkel az eszkbzokkel lehet gyorsan baratokat, hiveket szerezni! Lehet! Igy is esik ez meg. Folyik az ital, nd a kedve! Mar dalolnak ok, es mar egymast dicsergetik, koccintgatnak boszen, ok azok, a menadok, mas ne­­ven a maniasok! S hogy hoi s miert is vagyunk itt e folyamparti oppidumban. Hat nem mas ez, mint a dalnokok eves nagy talalkaja, ahova mindenkit meghivott a kor hamissaganak megtestesulese, a szotyolakereskedo Sambuccus kiraly, mas neven Capsicum baroja, a feher hinton jaro szerencselovag. Aki az „oszd meg es uralkodj” elve szerint mozgatja babjait! Most is o szorakoztatja, meg itatja es eteti vendegeit ugy, hogy azok nem is tudjak, ketszer fizettek mar meg elore e lakoma arat, s majd harmadszor is behajtja rajtuk a dolgot meg a ravasz ur valami kdrmdnfont iiriigy­­gyel! Isznak hat es hdbbrognek ezek az urak, es nemely damak is kbztiik, s kiiil ar­­cukra lassan a tehetsegtelensegiik es tehetetlensegiik altal gerjesztett teboly! Isznak es duruzsolnak, felelmetesen hisznek magukban, s mar varjak, mint a dogkeselyuk, mikor hullik konc le vegre. Mikor kapjak meg a jelet a szerencselovagtol, hogy vegre kibe lehetne belemarni csupan azert, mert tehetsegesebb naluk. Ennek az autodafe­­nak itt most ilyen celja van. Lam, itt van, megerkezett Orpheusz! Latjak es halljak, mert enekel, ha halkan is. Megint az igazat enekli, s szepen, finoman, de erosen! Orp­heusz! Itt van! Zsakmanyallat talaltatott tehat! Mit tesz az aldozati allat? Fel-e vajon? Ez nem! Mar-mar el is hiszi az ember, hogy ok, ez aldatlan dalnokcsoport, ezek az aldalnokok, hogy ok maguk lennenek a mainaszok! A maniasak. Hogy Dioniiszosz kovetdi lennenek ok, s most itt teremnek bosszut allni Orpheuszon? Meglehet! El­­szamolasok ideje jar most! Felingerelt csapatuk vert akar. Ha mar itt van, ha megis elmereszkedett, akkor szettepni kell Orpheuszt! Miert? Mert a tehetsegtelen mindig irigy lesz a szarnyalora, mert a bunko, az mindig lesujtani akar. S igy esik ez most is, mint regen, mint a regeben, mikor Orpheusz meghalt. Meg kell halnia most is, mert a szepnek mulnia kell, mert a rut vilaguralomra tor, s nyom­­ja magat felfele ostoba. Fokhagymaszagu s tragyaszagu mind. Rdghoz ragadt s irigy.

Next

/
Thumbnails
Contents