Irodalmi Szemle, 2018
2018/12 - IRODALMI SZEMLE 60 - Mizser Attila: 60 / IRODALMI SZEMLE 60
MIZSER ATTILA 60 „Ennel van jobb, de ez eddig csak olyan volt...” - irja Esterhazy Peter. Valahogy igy. Jo azt tudni, hogy mihez kepest szovddik magyarazat, vagy bizonyitek. A hatvanat nehez feliilreprezentalni: nem lesz szaz, de foleg nem kettd. Es azzal az ember mar nem, es ezzel az ember meg nem, es foleg nem viccel, vagy viccelne. De addig az ut, gondolom, minden nyuvel kikovezve. Es a nyu persze bonyolultabb, es sokkal komplikaltabb, mint a kikovezes, es epp ezert szerintem az Irodalmi Szemle az elmult hatvan eveben inkabb talalkozott, talalkozhatott tobbet, es szamottevobben vele. Marmint nyuvel. Ej, mi a ko... De aki megeri a hatvanat, az talalkozzon is vele. Mert megerdemli. Aki eddig eler, az mar az otvenkedesen tul, es a hetvenkedesen innen elheti meg ezt. De az iinnep attol iinnep, ha iinneplik, vagy gondolnak ra, emlekeznek. Ez nem az iinnepelt feladata. Semmikepp. Csak rogziteni kell. Kimondani. Beirni, ahova epp adatik, adatott. Alkalmasint kinalkoznak beszamolok, elszamolasok, palyazatok. Ilyenkor az ivet mindig felul kezdjiik meg, enyhe felkor es hurok. Majd melle az a tojasdad kor. Hatvan. Kdszdnjiik, hogy leirhattuk.