Irodalmi Szemle, 2018
2018/1 - SZABÓ LŐRINC II. - Soóky László: Cibere, Cibere, Cibere, Cibere, Cibere, Cibere, Cibere, Cibere, Cibere, Cibere, Cibere, Cibere: A színházgyilkos zene. (Simai Kristóf - Szarka Gyula: Zsugori, zenés vígjáték, Komáromi Jókai Színház) (kritika)
SOOKY LASZLO CIBERE, CIBERE, CIBERE, CIBERE, CIBERE, CIBERE, CIBERE, CIBERE, CIBERE, CIBERE, CIBERE, CIBERE: A SZINHAZGYILKOS ZENE (SIMAI KRISTOF - SZARKA GYULA: ZSUGORI. ZENES VIGJATEK, KOMAROMI JOKAI SZINHAZ) A „zenes vigjatek” az alkotok altal kodolt mufaj. Nines ebben semmi kulonds, hiszen mind Jean-Baptiste Poquelin, mind Simai Kristof vigjatekkent jegyezte. Azt, hogy Katona Imre (dramaturg) kesobb Csokonai Vitez Mihaly es Paloczi Horvath Adam hagyatekaban verseket keres hozza, Szarka Gyula (zeneszerzo) pedig megzenesiti a felkinalt verseket, a dramairok nem sejthettek. Annak mindenkeppen drulhetiink, hogy a rendezo (Beres Laszlo) a kiilso beavatkozasok ellenere higgadt maradt es mestersegbeli tudasat kamatoztatva, keznel levo szineszeinek idomitasa altal harmadaban nezheto, ertekelheto es elfogadhato eloadast hozott letre; ugy is, mint rendezo, es ugy is, mint porondmester. A zeneszerzdre nem szabad haragudnunk, mert koncertzeneszkent dominanciahoz szokott, a csapatmunka alazata nem erintette meg ot, emiatt aztan a szinmu prozaban elmondott tortenete egy diiborgd koncert toldalekakent hatott. Igy tortenhetett meg az, hogy kulon eletet elt a verbalis szinhaz es kiilon eletet a dalok. Ezen azert nem kell csodalkoznunk, mert Csokonai Vitez Mihaly es Paloczi Horvath Adam versei sem nem a Fosveny, sem nem a Zsugori, telhetetlen fosveny ember cimu vigjatekhoz irodtak, hanem csak ugy, a koltdk sajat dromere. Katona Imre dramaturg, „ki is avereseket kdlcsdndzte”, nem tartotta fontos szempontnak azt, hogy a versszovegek harmonikusan csatlakozzanak a vigjatek torteneti reszehez. Magat a tortenetet is tbbbszor ugy csonkolta, hogy az utolso verbalis emlek a felzendiilo dal utan csak foszlanyaiban maradt fenn. Slendrian dramaturgiai munka, amely egyreszt arra utal, hogy egy hataron tuli videki szinhazban mindent szabad, masreszt pedig arra, hogy ez az eloadas nem a Fosvenyrol es nem is Zsugorirol szol, hanem Szarka Gyula egojarol. Azt viszont a zeneszerzo javara frhatjuk, hogy imadja a vigjatekot, azt pedig kiilbnosen, hogy ismerte az eredetit is. Igen am! Csakhogy esetiinkben a mufaj meghatarozasan tul a rendezo valami erthetetlen okbol a jatek stilusat is kijelolte, tetelesen a commedia dell 'arte-ban, amit kovetkezetesen kezben is tartott. Az, hogy a rendezo ezt a szandekat kdzdlte-e a zeneszerzovel, a feljegyzesekbol nem deriil ki, annyi bizonyos, hogy az eloadas stilusa es a tevelygo zenei anyag kbzott letrejott a pompas diszharmonia: a Zsugori cimu vigjatek alazatosan fuldokolt valami zenei onkeny fojtogatasaban.