Irodalmi Szemle, 2018

2018/11 - Gábori Kovács József: A kísérletező Arany János. Szilágyi Márton "Mi vagyok én?": Arany János költészete című kötetéről (kritika)

szerint csak privat versekben elfogadhato koltdi eljarasoknak a hasznalatat pedig az tette lehetove a kolto szamara, hogy ekkor nem allt publikalasi kenyszer alatt, verseit nem a nyilvanossag ele szanta. Az Oszikek utolso verse az En philosophe intertextualis utalasokat tartalmaz Kolcsey Vanitatum vanitasara, melyben az emberi tarsadalom jelensegei az isteni gondviseles szemszogebdl nezve hiabavalosagnak tunnek fel. Ezt a dilemmat Aranynal a tortenelem es a nemzeti jellem allandosaganak kerdese is tetezte. A Toldi heroikus magatartaseszmenyet mar a Toldi esteje sem mutatta fenntarthatonak, sot az utanuk kovetkezo nemzedekek Tolditol es az altala kepviselt nemzettol vald eltereseit is lathatova tette. Arany szamara nem volt elfogadhato a hagyomanyokhoz vald anakronisztikus ragaszkodas, ugyanakkor a valtozasok lehetseges hatasait is csak melankoliaval tudta fogadni. A Kapcsos konyv vegen viszont ezt a dilemmat egzisztencialista oldalarol fogta fel, es az igy ertelmezett etikai iizenetet erositette fel, mikozben az Oszikekben kialakitott lirai szerepertelmezesnek koszonhetoen azonosulhatott a hiabavaldsaggal.

Szilagyi Marton kotete tehat „hagyomanyosnak mondhato” szempontrendszere ellenere is fontos meglatasokkal gazdagitja az Arany Janossal kapcsolatos szakirodalmat, es megfigyelesei szamos kiindulopontot szolgaltathatnak a tovabbi kutatasok szamara is. Ez reszben annak is koszonheto, hogy a targyalt munka nem csupan az epikus es lirikus, hanem a poetikai, mufaji kerdeseken vivodo, folyamatosan