Irodalmi Szemle, 2018

2018/11 - Gábori Kovács József: A kísérletező Arany János. Szilágyi Márton "Mi vagyok én?": Arany János költészete című kötetéről (kritika)

ertelmezese szerint ez azt is jelenti, hogy Aranyban az uj kezdet iranti remeny megfogyatkozott volna az utolso terwazlat (1881) keszitesenek idejere. A hunok es a magyarok tdrtenelme kozotti osszefugges ugyanis nem engedi meg, hogy a magyarok ne folytassak ugyanezt az onpusztito kiizdelmet, sot Szilagyi szerint Aranyt ekkor mar ennek abrazolasa izgathatta. (180-181.) A trilogia befejezetlensegenek okat pedig Szilagyi nem csupan a mondai anyag hianyaban, hanem egy, a terwazlatbol kiolvashato mufaji dilemmaban is latta, miszerint Arany a homeroszi-vergiliusi tradicidtol eltavolodva, egy olyan, „muvi eszkozokkel megteremtett archaizmus” letrehozasara vallalkozott volna, mely a verses regeny tanulsagait es a lelektani regeny motivaltsagat is magaban kivanta foglalni. (181 — 182.) (A byroni ihletesu verses regeny Aranyra tett hatasat egyebkent a szakirodalommal egyetertesben Szilagyi is rendszeresen hangsulyozza akotetben.) (111., 132-134., 157-158.)

A lirai koltemenyek koziil onallo tanulmanyban - mely 2014-ben jelent meg eloszor - a szerzo csak A rodostoi temetd cimu balladat targyalja, mivel ezt 6 „egy reszben epikus elemeket is tartalmazo lirai” verskent fogja fel, (227.) es mint ilyenhez kivanja kotni a kesobb keletkezett balladakat a roluk szolo es eloszor itt kdzolt tanulmanyban. Ennek oka, hogy Szilagyi e verseket is „a liraisagnak az epikus narracidval vald egyesitesere tett probakkent” tartja olvashatonak. Arany rendszerint balladakent ertelmezett szovegei ugyanis mind formal, mind mufaji tekintetben jelentosen elternek egymastol, aminek oka joreszt Arany onismetleseket keriilni kivand alkotoi modszereben keresendo. Emiatt pedig Szilagyi nem latja indokoltnak Arany balladait iddrendi es helyrajzi alapon csoportositani; o a torespontot nem az eltero kornyezetben keletkezett muvek, hanem minden egyes ballada kozott veli megtalalni. Elemzeseiben tehat az egyes balladakat egyedive tevo sajatossagokat emeli ki, es nem az Arany-balladak altalanos jellemzoinek megallapitasara vallalkozik. Parhuzamokat persze ekozben is von a szerzo, peldaul ramutat, hogy a Tengerihantasban, a Tetemre fo'vdsban es a Zacs Klaraban is egyarant valamilyen szexualis bun nyomat fedezhetjuk fel, es e bun vezet a tragediahoz.

A lirai koltemenyeket elemzo reszben aballadak mellett mufaji csoportositasban a mar emlitett sirverseket vizsgalja Szilagyi, majd ket, e kotet szamara kesziilt tanulmany kovetkezik, melyekben az 1856-ban megjelent Kisebb kdltemenyeket, valamint a Kapcsos konyv verseit veszi gorcsd ala a szerzo. A Kisebb koltemenyek vizsgalata soran - Az 1850-