Irodalmi Szemle, 2018

2018/11 - Gábori Kovács József: A kísérletező Arany János. Szilágyi Márton "Mi vagyok én?": Arany János költészete című kötetéről (kritika)

reszletesen Szilagyi, csupan annak koriiljarasara vallalkozhatott, hogy Arany velhetden milyen esemenyeket targyalt volna a kesz muvekben, es hogyan bonyolitotta volna a cselekmenyt. (A Dalias idoket Szilagyi a Toldi szerelme, a Csaba-trilogia el nem kesziilt darabjait pedig a Buda halala kapcsan targyalja.) A befejezett elbeszelo koltemenyek koziil a Katalint is csak roviden erinti a Perenyi es az Edua kapcsan, hiszen e muvekben egyarant a szerelem pusztito ereje valt - vagy valt volna - a mu kozponti elemeve. A Katalin pedig annak kbszonhetoen, hogy a szerelem es az oriilet kozelseget mutatja fel, „nagyon kozel kerult Arany egykoru balladainak poetikai karakterehez”. (142.) A toredekek keletkezese kozben 1851-ben befejezett A nagyidai ciganyok tematikajaban es poetikajaban is lij vonasokat mutat. Szilagyi ramutat, hogy az elbeszelo koltemenybeli Nagyida egy fiktiv telepules, mely a korabeli torteneti irodalomban a tarsadalmon kivtili allapot szinonimajava valt, mig Arany „a ciganysaghoz kapcsolodo toposzok felhasznalasaval eppen egy marginalis helyzetu csoport vilagaba helyezkedik bele.” Mindekozben pedig ismet csak egy folklormufajhoz, a mondahoz nyult vissza; a mu ironikus, ketosztatu vilagkepe (itt: cigany-nem-cigany), valamint narracids modellje pedig Az elveszett alkotmdnyt idezi. Ezalatt pedig mind a homeroszi, mind a vergiliusi epikus modellt is feliilirta Arany, hiszen a harcold felek egyike sem volt kepes a hosiesseg peldajava valni. (146-148.) Szilagyi szerint e muveben Arany mintha szabadulni szeretett volna a „nemzeti allegorizacio fogsagabol”, am ez a kiserlete nem talalt kedvezo kritikai visszhangra. (148-150.)

A szinten az utkereses idejen, 1850-ben keletkezett, legalabbis reszben oneletrajzi ihletesu Bolond Istokot reszben az elso, Kertbeny Karoly szamara kesziilt szerzoi dneletrajz tiikreben, reszben pedig a Bolond /stok-hagyomanyban - Petofi es Weores Sandor hasonlo jellegu munkai, illetve Arany Laszlo A delibabok hose kapcsan - ertelmezi Szilagyi. Vizsgalatai kozben megallapitja, hogy a Bolond Istok nev „nem onmagaban reszese egy tradicionak, hanem egy proverbium elemekent”, mely szerint Bolond Istok evente egyszer ellatogatott Debrecenbe. (155.) fgy