Irodalmi Szemle, 2017
2017/4 - SZOCIO - Káli Anita: Vázlat a szegénységirodalomhoz (tanulmány) / SZOCIO
KALI ANITA VAZLAT A SZEGENYSEGIRODALOMHOZ „Valaha torteneteket irtunk, aztan a nemreg multban „szbvegeket”, de ezek sem bizonyultak eleg tisztaknak, tulsagosan emlekeztettek a valbsagra”1 1 Petri Gyorgy, A minimum milveszetetol a muveszet minimumaig: A posztmodernrol = Osszegyujtdtt versek, szerk. Rez Pal, Lakatos Andras, Varady Szabolcs, Bp., Magveto, 2003, 417. 2 Borbely Szilard, Nincstelenek, Bp., Kalligram, 2013. 3 Barnas Ferenc, A kilencedik, Bp., Magveto, 2006. 4 Zavada Pal, Kuldkpres: Dokumentumok es kommentarok egy parasztgazdasdg tortenetehez, Budapest, Muvelodeskutato Intezet, 1986; Zavada Pal, Kuldkpres: Csaldd es falutorteneti szociografia, Totkomlos 1945-1956, Bp., Szepirodalmi, 1991, Zavada Pal, Kuldkpres: Csaldd- es falutorteneti szociografia - Totkomlos 1945-1956, Bp„ Magveto, 2006. 5 De akar emlithetnenk Bodis Kriszta Kemeny vaj, Artista, Szilasi Laszlo A harmadik hid regenyet, illetve az ezredveg irodalmabol Tar Sandor novellait, illetve Krasznahorkai Laszlo Satantangoyat, Hay Janos szamos muvet. A huszadik szazad utolso es a huszonegyedik szazad elso evtizedeiben a szegenyseg irodalmi reprezentacioja ismet eldterbe keriilt, a kortars proza a szegenyseget szamos valtozatban emelte temava, ezzel ujabb szegenysegabrazolasi poetikat foglalva magaban. E muvek koze sorolhatjuk peldaul Borbely Szilard oneletrajzi fikciojat, a Nincsteleneket,1 2 valamint Barnas Ferenc A kilencedik3 cimu regenyet, Zavada Pal 2006-ban ujbol publikalt Kuldkpres4 cimu torteneti-szociografiajat es Kiss Tibor Noe Aludnod kellene cimu miivet is.5 A felsorolt szovegek mind a szegenyseg fogalmanak tobbfele ertelmezesi lehetoseget, a szovegekben jelenlevo kulonfele variansait mutatjak meg. Ugy velem azonban, nem pusztan a meglevo tematikai rokonsag (a nincstelenseg es a megfosztottsag), a szegenyseg elbeszelhetosegenek kerdese, valamint az ehhez kapcsolodo narratologiai megoldasok (a nyelvi retegek sokfelesege es osszjateka, a beszelt nyelvhez valo kozelites), valamint a hasonlo prozapoetika alapjan lehet kozos elemzesi szempontokat felfedezni. A fenti nezopontok kijelolik egy mufajtdrteneti vizsgalat vazat, mindazonaltal a hagyomanyos mufaji besorolas ezen szovegkorpusz eseteben problematikus, a tradicionalis tipologizalo kategoriak elegtelennek latszanak. A miivek felsorolasabol is kitunik a szovegtipusok heterogeneitasa, igy amennyiben kozos jellemzdjuket szeretnenk megkeresni mufajtdrteneti ertelemben, erdemes egy tagabb kontextusban vizsgalni oket. Irasomban azt a kerdest vizsgalom tehat, hogy a felsorolt szovegeket mikent lehet mufajtdrteneti keretbe foglalni.
