Irodalmi Szemle, 2017

2017/1 - Major Ágnes: Egy kultuszrombolási kísérlet (?) (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony; A Csáth-adaptációk kultuszalakító hatásáról))

tarto, fizikailag ronccsa valo Csathrol meg ebben a kilatastalan helyzetben is kepes elismerden nyilatkozni: „meg ebben az allapotaban is sokkal okosabb barkinel, akit valaha ismertem.”37

A Spanyol menyasszony, habar a mar emlitett Csath-ellenkultuszt artikulald gesztus rendkiviil hangsulyos benne, ugy gondolom, bizonyos szempontbol megis beillesztheto a kultuszt mukodteto es alakito feldolgozasok soraba. A kultusz mint potcselekveses struktura elsodleges mukodtetoi a befogadok, es a kultusz abban az esetben mukodokepes, ha folyamatos diskurzust folytatunk targyardl. Lovas regenyevel a Csathrol folytatott kultikus parbeszed nem szunik meg letezni, sot tobblettartalommal egesziil ki: Jonas 01- gara ezutan nem mint valamifele arctalan irofelesegre tekinthetiink, hanem alakjat ezt kovetoen a Csath tortenetet elmeselo narrativa szerves reszekent sziikseges ertekelni. A Csath-kultuszon vegigtekintve azt figyelhetjlik meg, hogy a kultusz alapvetoen Csath morfiumfuggosegere, titokzatos-mitikus alakjara, illetve a szexualitasrol valo kitarulkozo beszedmodra epul, azaz valojaban egy negativ tulajdonsag- es esemenykomplexumot allit a kozeppontjaba. Ebben a tekintetben akar eleve ellenkultuszkent is definialhato lenne, hiszen egy etalonszeru kultusz (peldaul Petofie) csupa jo tulajdonsagot kapcsol a hosehez, peldaul a zsenialitast, a heroizmust vagy a megvesztegethetetlen moralt. A Jozsef Attila koriil kialakult kultusz ennel mar joval osszetettebb: ebben (is) nagy szerepet jatszik a tragikus halal, a betegseg vagy a viselkedes anomaliai. Csath kultuszanak eseteben megfigyelheto, hogy alapvetoen arra a romantikus narrativara epul, amiben egy fausti alku rajzolodik ki. Ennek az archetipikus narrativsemanak kozponti kerdese, hogy a gyors es biztos sikerert es elvezetert felaldozzuk-e a moralis integritasunkat. A Csath-kultusz tehat ezt a narrativat keresi Csath elettorteneteben: a morfinizmus ugyanis egyfajta szerzodeskotes az ordoggel, amely eloirasszeruen teljes katasztrofahoz es biztos bukashoz vezet. Lovas regenye is epp ezen elemeket veszi alapul, csupan egy ujfajta, korabban meg nem alkalmazott nezoponton keresztiil mutatva be oket, a narrativa pedig arra hivja fel a figyelmet, hogy e tragikus tortenetben az aldozatok kozott Csath elete es tehetsege mellett Olga is helyet kap. Mindezeken tul, a tobbi feldolgozas mellett a Spanyol menyasszony is ramutat arra, hogy Csathrol ma mar ugy is lehet, sot ugy kell beszelni, hogy parhuzamosan vizsgaljuk a szerzoi elettenyeket, valamint a referencialis es a szepirodalmi szovegeket, melyek kiegeszithetik egymast, sot referalhatnak egymasra. Ez a tendencia pedig egy a maga nemeben egyediilallo, a kultikus folyamatokat epito es mukodteto diskurzust eredmenyez a magyar irodalomban.