Irodalmi Szemle, 2017

2017/1 - Major Ágnes: Egy kultuszrombolási kísérlet (?) (Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony; A Csáth-adaptációk kultuszalakító hatásáról))

amikor Olga Veron, a cseledlany tortenetet hallgatja a bekakrol, majd pedig maga is bekakrol almodik. Kesobb a regeny soran tobbszor is visszaterd konkretabb, szovegszintu egyezest, egy Anyagyilkossdg-aWwAot fedezhetiink fel: „[a]rra mar rajottem, hogy a fajdalom miszteriuma a haz, amelybe a Kin bekoltozott,”24

mely a Witman fiuk altal megkinzott baglyot, azaz a Kin hazat idezi meg. A morfiumfuggo Csath pedig az Opium sorait citalja kepzelt monoldgjaban: „|d]e rogton aztan az jutott eszembe, hogy a let esszenciaja olyan draga porteka, amelybol egesz nemzedekek evszazadok alatt kapnak egy drat, nekem pedig sokkal tobbre van szuksegem.”25

A novellakbol atemelt szoveghelyek mellett ugyanakkor valosagreferenciakkal is takilkozhatunk: a szerzoi elettenyeket, szemelyeket, helyszineket es esemenyeket bemutato textusokon kiviil a narrativa tobb olyan elemmel is kiegesziil, melyek alkalmazasa a naploszovegekbol is rekonstrualhato Csath alakjat huen idezik meg. Ilyen elem peldaul a sziintelen megfigyeles es meres dominanciaja, az elet legkiilonbozobb teriileteinek szamokban vald kifejezhetosege Csath eleteben:26

„[h]a meselt, altalaban nem figyelt dnmagara. Elfeledkezett a testerol, amit altalaban ugy hasznalt, akar egy vonalzot. Folyamatosan mert vele.”27

Az irodalmi feldolgozasban Jonas Olga szolama (fiktiv) dneletirassa valik, melyet azonban az olvasas soran nem esik neheziinkre referencialiskent ertekelni: a fiktiv tortenet kontextusaba beekelodo referencialis szovegek, azok olvasasa es kommentalasa arra enged kdvetkeztetni, hogy Olga megnyilatkozasai szubjektiv valdsagtartalmuk szempontjabol egyenertekuek a csathi szoveghelyekkel, a textusok diegetikus sikjai kdzti hatarok tehat elmosodnak. A szepiroi munkakbol atemelt (transzformalt) szoveghelyeknek a regenyszovegbe torteno applikalasa azonban ettol a tendenciatol elidegenito hatast eredmenyezhet.

2 4

Lovas, i. m., 162. Az eredeti szoveghely a kovetkezo: „[ajrrol beszeltek, hogy a madar tulajdonkeppen csak egy haz, ahova a Kin bekoltozott es ott lakik, mig csak a baglyot meg nem olik.” Csath, Anyagyilkossag = Ud, Mesek, amelyek rosszul vegzodnek, s. a. r. Szajbely Mihaly, Bp., Magveto, 2004, 142. Erdemes megjegyezni, hogy az Anyagyilkossag filmadaptacidjaban, a Witman fiukban a bagoly osszekapcsolodik a narrativa lelektani megkozelitesenek szempontjabol kiemelt fontossagu szereplo, a testverek apjanak alakjaval, hiszen a filmben Witman Denes halala elott tobbszor kimondja a kovetkezot: „faj”, illetve ezt juttatja kifejezesre egy kesobbi jelenetben az apa fejfajan iilo bagoly is.

2 5

Lovas, i. m„ 168. Az Opium eredeti szoveghelye a kovetkezo: „[a] let esszenciaja olyan draga porteka, amelybol egesz nemzedekek evszazadok alatt kapnak - egy drat.” Csath, Opium = Uo, Mesek..., i. m., 161.

2 6

Csath numerisztikus vilagkeperbl reszletesen Id. Z. Varga, i. m., 69-73. Szasz Janos Opium cimu filmjeben szinten hangsulyosan jelenik meg Csath szamok uralta elete. Az elmeorvos-iro, aki uj munkahelyere erkezik, sulyos alkotoi valsagban szenved, melyet a pszichoanalizis ismeretenek es alkalmazasanak tulajdonit: a folytonos elemzes, kornyezetenek es ezzel parhuzamosan sajat maganak a sziintelen vizsgalata kiszoritja eletebol az irodalmi muvek megalkotasahoz sziikseges latasmodot. Elete minden szegmensenek torteneset merlegre helyezi: beveteleit es kiadasait nemcsak penziigyi, hanem szexualis szempontbol is szamon tartja, s ez addig fajul, amig muveszi alkotasait is merhetd, szamokban kimutathato tetelekkent tudja csak szemlelni: „[h]ogy megis ravegyem magam az irasra, elkezdtem szamolni a leirt sorokat. Ez azonban azzal a kovetkezmennyel jart, hogy mind nagyobb betukkel kezdtem irni. Azota a betuket szamolom.” Szasz, Opium, i. m., 00:29:57-00:30:13.

2 7 Lovas, i. m., 84.