Irodalmi Szemle, 2017
2017/10 - BEKEZDÉS - Szemes Botond: Kölcsönyviszony. Szellemi, anyagi és történeti meghatározottságok az Emlékiratok könyvének szubjektumképe (tanulmány) / BEKEZDÉS
telmezessel vagy kulturalis koddal), es a szubjektum kozponti lenyegekent nem egy anyagtalan szellemi mozgast tetelez. Ez indokolhatja a recepcio ujabb, masodik szakaszanak megvaltozott nezopontjat: a szakirodalom fosodrat innentol kezdve nem egy elvont kerdesfelteves motivalja,19 sokkal inkabb egy kiildnfelekeppen ertett materialitas keriil az ertelmezok figyelmenek eloterebe. Ide sorolhatoak a nemi szerepek es a homoszexualitas vizsgalata is,20 de mindenekelott a testisege - olyan meresznek tuno allitasok is elhangzanak, minthogy az Emlekiratokban „csakis az emberi testrol olvashatunk”, ahogy Bazsanyi Sandor irja „...testenek temploma...”cimu konyvenek legelejen.21 Ez az erdeklodes osszefuggesbe hozhato a 2006-ban megjelent Parhuzamos tortenetek szenvtelen targyilagossagaval, valamint Nadas esszeinek onertelmezeseivel is, amelyek talan tulsagosan is iranyitani latszanak a szakirodalom kerdesfelveteseit. Ennek a diskurzusnak allando hivatkozasi pontja Bagi Zsolt (meg a 2006-os regeny elott megjelend) Kdriilirds cimu munkaja, amely ennek a megkozelitesnek a legreszletesebb es (szinte egyediilikent) elmeletileg kidolgozott valtozatat jelenti. Konyveben a test es iras kozti kapcsolat alapja, hogy mindketto csak latszolagosan kezelhetd sajatkent, valdjaban megkozelithetetlenkent, kozvetlensegeben hozzaferhetetlenkent jelenik meg, es mindig csak adott diskurzusokon es intezmenyeken keresztiil elerhetd. Ertelmezeseben pedig Nadas poetikaja ezt a szakadekot igyekszik a nyelv segitsegevel felszamolni, oly modon, hogy szovegeben a test, valamint a nyelv a szemelykozi viszonyok „alapvetd peldajava”22 valnak: ebben a programban a derridai os-iras mintajara gondolja el az „os-test” kepzetet.23 Velemenyem szerint ez a kapcsolat onmagaban vagy nem igaz (hiszen Derrida sem az os-iras kizardlag anyagi oldalarol beszel,24 valamint elmeleteben nem az teszi elsodlegesen lehetove a jelolest, ahogyan Bagi irja23 ), vagy nem sok magyarazderdvel bird altalanossagban mozog, hiszen a kapcsolatot indokolo jellemzok (ugy, mint birtoklasanak a latszat ellenere fennallo lehetetlensege, a diskurzus altali kozvetettseg, hianykent valo megjelenes, es ezzel szemben egy kozosseg letrehozasanak kepessege) a legkevesbe testi, transzcendentalis letezokre (pl. Isten) is igazak. Ugyanakkor, bar elmeleti kiindulopontjait nem tartom problemamentesnek, a regeny nyelviseget vizsgalva fontos tanulsagokkal szolgalhat A kdriilirds elmelete. Bagi szerint a szoveg fo mukddesmodja az, ahogyan az egyes jelolok nem allnak kozvetlen kapcsolatban a jelolttel, ha-1 9 Szollath David is Balassa monografiajarol irott kritikajaban az egyes motivumok es szoveghelyek egy elvont rendszerben valo feloldasat biralja. Szollath David, „Halasz a hdloban”, Kalligram, 2002/10, 118-120. 2 0 Sari B. Laszlo, A hattyu es a goreny. Kritikai vazlatok irodalomra es politikara, Kalligram, Pozsony, 2006, 105, illetve: Takacs Dora Ildiko, Homoszexualitas es etikum Nadas Peternel = Gyongyosi Megyer, Inzsol Kata (szerk.), Esztetika, etika, politika, Eotvos Collegium, Magyar Muhely, Budapest, 2013, 187-195. 2 1 Bazsanyi Sandor, „...testenek temploma...” Erotika, irdnia es narrdcio Nadas Peter prozajaban, Muut konyvek, 2010, 9. 2 2 Bagi Zsolt, A kdriilirds (Nadas Peter: Emlekiratok konyve), Jelenkor, Pecs, 2005,133-152. 2 3 l/o„ 32. 2 4 Derrida os-iras fogalmanak egy olyan redukcio az alapja, amely az iras es a beszed kozos, elkiilonbozodes elotti jellemzoit foglalja magaban - lenyegeben ezt celozza a Grammatologia elso resze. Mindezt azert tartom fontosnak megjegyezni, mert interpretaciom hasonld logikara epul. Derrida, Jacques, Grammatologia, ford. Marso Paula, Typotex, Budapest, 2014. 2 5 Bagi, I.m., 32.
