Irodalmi Szemle, 2017

2017/10 - BEKEZDÉS - Szemes Botond: Kölcsönyviszony. Szellemi, anyagi és történeti meghatározottságok az Emlékiratok könyvének szubjektumképe (tanulmány) / BEKEZDÉS

tol, mert a pillanatnak bizonyara volt egy olyan merhetetlen toredeke, melyben teljesen atadtam magam ajka erzekelesenek.” (I. 66)"

Az ily modon eloterbe keriilo testiseg pedig egy masfajta, a hagyomanyos, vagy „szabalyos” szepsegtol eltero szepsegfelfogast is eredmenyez. A (szakirodalomban leginkabb reflektalatlanul idezett) „szabalytalansag szepsegei” ugyanis a termeszeti es az erzeki-bsztoni megnyilatkozasaval fiiggenek ossze, leginkabb a test (kdztudottan aszimmetrikus12

)

vilagaval allnak kapcsolatban. A konyv dndefinicidja alapjan a szepseg nem mas, mint „a magunk szamara is rejtett akaratlan elarulasa” (I. 186), tehat egy onmegmutatkozas, amely az elfedett, elrejtett strukturak mogul bontakozik ki. Tbbbszor (de nem kizarolag13

)

konkretan testi szabalytalansagok, kiilso jegyek azok, amelyek ezt a szepseget szavatoljak: Hedi arcarol es orrarol elmelkedve fejti ki az elbeszelo a ketelyeit, hogy „ha egyaltalan hibanak lehetne nevezni a szabalytalant, mely persze szerves tartozeka a szepsegnek” (I. 405), aminek megfeleloen Kalman area is az izgalom kovetkezteben „szebb volt, de torz”. (I. 436) Ugyanigy a nevtelen elbeszelo apja pupossaga miatt valik igazan vonzdva; akarcsak Stollberg grofkisasszony az izgato „pataujjai” miatt, amelyek Gyllenberg tulsagosan szabalyos es elrendezett fotoinak az igazi ertelmet adjak, „mintha a szepseg csak a torzon at tudna felnoni onmagahoz...” (II. 281)

Es ahogy a szereploknek, az elbeszeloknek, tehat maganak a regenynek is mintha az lenne a celja, hogy ezt a szepseget - a test dsztdnds es eredeti szabalytalansagat - magdevd tegye. Hiszen ehhez a szepseghez, a nem ertelmezett test kepzetehez a boldogsag remenye es bizonyos kielegiiles tarsul. Ez jelenik meg a mar idezett jelenetek, a heiligendammi gaton tortend ajulas es a Table d’hote fejezetben olvashato alom eseteben is: „Akarha a jo, a legteljesebben jo, a mindent elborito pompazatos jo kesziilt volna itt ahatalmat atvenni fbldttem [...]. Jaj, es nagyon nagy a szeretet, mi adatott nekem” (II. 106); illetve az ajulas kapcsan: „soha nem leszek es soha nem voltam boldogabb, mint itt, most”. (I. 135) Mindket kegyelmi allapotnak a veget a (reflektiv) gondolkodasnak es az emlekezesnek a visszaterese jelenti: ahogyan a gaton az ontudat jelenik meg ismet, ugy az alom eseteben is kiilso (a vasajto mdgiil figyelo) nezopont tiinik fel, ami az En megkettdzodeset eredmenyezi. Ezzel ismet a konyv egeszere nezvest juthatunk fontos kovetkeztetesekre - azaz a szemelyiseg toredezettsegenek es boldogtalansaganak eppen a gondolkodas es az emlekezes lesz az okozoja, amely folyamatokbol maga a konyv all, es amelyek hagyomanyosan

1 1

De ide tartozik a Kalmannal valo reszegseg, majd a masnapi allatias verekedesiik is, vagy a gyakran leirt felelem es gyavasag erzese: „fajdalmamban olyan erzesem tamadt, mintha egy idegen lenne ilyen gyava helyettem, egy idegen, aki en vagyok” (II. 287), ami az ugyanitt, a feliigyeld vizsgalatakor kirobband nevetessel rokon, amely „hatalmaban tartotta (...) a hangomat” (II. 290) - e jelenet parjai Thomas szeretkezes kozbeni nevetese es sirasa, valamint a nevtelen elbeszelo kishuganak nevetesei lehetnek.

1 2

Vo. akar Krisztian elmeletevel a ket agyfeltekerol es az emberi arcrol.

1 3

Melchior szepsege (aki irant erzett szerelem maga is „szabalytalan”, talan erre utal a kotet nyitofejezetenek a cime) peldaul abban all, ahogy magabiztossaga mogott beszedenek „kiszolgaltatja magat” (I. 266), illetve, ahogyan nyugodtsaga mogul kitord dsztonds orditasakor is „azert voltam keptelen minden ertelmes mozdulatra, mert szep volt”. (II. 79) Ugyanezt lathatjuk Thea eseteben is, amikor kiildnbdzd szerepei eldl magaba zarkozva jelenik meg „valodi szepsege” (I./294), amely mas helyiitt csak akkor valik lathatova, amikor a pusztulas elleni kiizdelemnek szolgaltatja ki magat (II./ 208), vagy az onmeghatarozas kinjaival kiiszkodik (II. 210)