Irodalmi Szemle, 2017

2017/10 - BEKEZDÉS - Mellár Dávid: Krisztina hűlt helye A gyertyák csonkig égnek című regényben. Márai nőalakteremtésének egyes aspektusai (tanulmány) / BEKEZDÉS

A kovetkezokben bemutatnek nehany peldat, amelyek Krisztina hult helyet jelenitik meg a muben. Eloszor a tabornok gondolataiba lato narrator utal Krisztina letezesere vagy talan sokkal inkabb halalara, a tizedik oldalon: „Aztan meghalt az asszony, sokkal kesobb, husz ev multan, s Nini apolta a sirt es a halott asszony ruhait.”13

Tehat Krisztina mar eleve halottkent lep be a regenybe. Csak sokkal kesobb, a kilencedik fejezetben jelenik meg Krisztina alakja masodszor. Itt mint ur tunik fel: „Aztan negyzetmeteres ur kovetkezett a falon, az arckepek kozott: halvanysziirke csik szegelyezte a feher alapot, es mutatta, hogy itt is kep fuggott valamikor.”14

1 3 Marai, A gyertydk..., 10).

14 Uo.,55.

15 l/o., 57.

1 6 Uo., 57.

17 Uo., 58.

1 8 Uo., 127.

1 9 A mu monologikussaga ellenere is Henrik multbeli es jelenbeli gondolatai allando parbeszedben allnak.

2 0 Uo., 129.

Egy kovetkezo helyen mint az tires szek szimboluma tunik fel: „Krisztina szemkozt tilt, a karosszekben, melyet anyam hozott meg.”15

Hasonlo erzetet kelthet az dreg cseled, Nini nosztalgikus visszaemlekezese is Krisztinarol: „akkor [amikor Krisztina elt] meg volt a patakban rak. Most nines mar.”16

De a borbol is „mar csak a szaraz fajta van. Krisztina feledeset ivott”,17

vagyis minden, amit a nd szeretett, nines tobbe elerheto kozelsegben, akarcsak o maga. Meg szamos ilyen es ehhez hasonlo peldat hozhatnank a regenybol, ahol is Krisztina maga az iiresseg es a hiany.

Megfigyelhetjiik azt is, ahogyan Henrik irott szovegekben keresi Krisztinat. De sehol nem talalja. A tropusokrol szolo konyv nem Krisztina izlese, a naplo pedig fizikailag sem elerheto szamara, mert nines a helyen. Nem keresi fel haloszobajaban feleseget (aki lehet, hogy ott sines?), hanem szovegekbdl probalja kiolvasni, megerteni ot. A szovegek adottak es allanddak. Egyfajta bizonyossagot kepviselnek. Ebben bizhat Henrik is, hogy jobban, vagyis inkabb tisztabban kifejezi az irott szo Krisztinat? Ugyanakkor Henrik ezzel a szovegkutatassal targyiasitja is Krisztinat, hisz a konyv vagy a naplo, amely a szovegeket orzi, onmagaban esupan targy, amelynek valoszinusitett tartalma elarul valamit a norol. Emellett a targyiasultsagra utalhat az is, hogy visszaemlekszik arra, hogyan lelte meg a vilagban Krisztinat „mint a gyujto elete es gyujtemenye ritka es tokeletes darabjat”.18

Bar Krisztina ezen az idosikon meg nagyon is elo, Henrik ugy tekint ra, mintha mar ekkor is csak a szovegekben lenne jelen.

De mint szamos mas helyen is a muben, itt is kiilonbseg van Henrik multbeli (negyven ev elotti) es az elbeszeles jelen ideje kozti nezopontja, illetve velemenye kozott.19

Kesobb ugyanis Henrik megertette Krisztina naplojaval kapcsolatban, hogy aki „igy menekiil az oszintesegbe, fel valamitol, fel attol, hogy egy napon megtelik elete valamivel, amit nem tud megosztani velem, ami igazi titok, leirhatatlan es kimondhatatlan.”20

S ebbol kideriil, hogy Henriknek felesleges es remenytelen volt Krisztinat szovegekben keresnie (talan kesobb ezert is egyezik bele olyan konynyen a naplo elegetesebe). Ha a multban, amikor meg Krisztina elt, nem is lehetett azonositani a not a naplojaval, melynek bejegyzesei tele voltak az „aloszinteseg” titokzatossagaval, ez a halal 1

2