Irodalmi Szemle, 2017
2017/9 - ARANY - Koós István: Felfedezőutak Jókai világában. Fried István Jókai Mórról Másképpen című kötetéről (kritika)
a generaciokon keresztul droklddd atok, az individuum valsaga) Hoffmann-nak Az drdog bajitala c. muveben oltottek regenyformat. Ezeknek a motivumoknak az eredete a nepies tortenetek, a kepmutogatok elbeszelesei, a babonak kozott keresendd. Ahogy Hoffmann, ugy Jokai is a legvaltozatosabb forrasokbol alkotta meg a regenyet, amelyben keveredik a tudomanyos magyarazat es a miszticizmus, a mitologia. A Hoffmann muvevel valo osszekapcsolas azert is teremt nagyon termekeny kontextust Jokai szamara, mert mikozben Fried vilagossa teszi, hogy a nemet szerzo gyokerei a nepies-babonas hitvilagba nyulnak, elegge egyenes ut vezet tole a szubjektum identikus szerkezetet alapvetden ujragondolo Freudhoz is. Hoffmann-nal a szemelyiseg hasadasa a szerepek pluralitasanak kepeben jelentkezik, ez utobbi pedig Jokainal is fo tema. Hoffmann muveiben ugyanakkor a szerepjatszas osszefonodik a belso idegenseg, a sorsnak valo kiszolgaltatottsag kepzetevel: Medardus pl. nem csupan eljatssza Viktorin szerepet, hanem ugy is erzi, azonossa valt Viktorinnal, hogy valoban felcserelodott a szemelyisege egy masik szemelyre, o maga pedig kiszolgaltatodott egy idegen ember akaratanak - ezt az idegenseget Freud a tudattalannal azonositotta es az en alapveto megosztottsagat fedezte fel az ilyesfajta jelensegekben (A Homekember elemzesevel Freud kozvetleniil is kapcsolddott Hoffmannhoz). Jokainal tehat, ha nem is ilyen koncentraltan, de jelen vannak azok az elemek, amik a romantikabol atvezetnek a modernsegbe, hiszen mind a szerepjatszas, mind a sorsnak valo kiszolgaltatottsag fontos szervezoelem a regenyeiben. (Megjegyzem egyebkent: Hoffmannra is igencsak jellemzo az Hugo kapcsan emlegetett groteszk hangnem, valamint Jokaihoz hasonldan Hoffmann regenyeben is gyakoriak a bolondos, hobortos szereplok, mint pl. Jacopo Belcampo, Ewson ur.) Az utolso tanulmany A locseifeher asszonyt elemzi. Ennek a regenynek a kapcsan maga a tortenelem elbeszelhetosege valik kerdesesse. Jokainal a tortenelem es a mitosz I szajhagyomany nem valik el elesen egymastol, a ketto mintegy ket versengo elbeszelesformakent jelenik meg. A magyar es az osztrak fel perspektivaja nem a jo/rossz ellentet menten artikulalodik, ami egy nagy nemzeti elbeszeles feltetele lenne, hanem egyarant ervenyes narrativakent ertelmezodik. A fdhosno koltott tortenete az elbeszelesek sokszorozodasanak ebbe a terebe irodik be. Ez egyuttal a szereplo motivalatlansaganak a szakirodalomban hangsulyozott problemajara is valasz, hiszen tobb kiilonbozd, egyenerteku nezopont eseteben nem lehet kituntetett az adott szereplo belso perspektivaja sem. Ahogy nines a kotetnek bevezetoje, ugy nines utoszo, lezaras, osszegzes sem. Hiszen ujraolvasando Jokai-szovegek akadnak meg jocskan, e kimerithetetlen szovegerdo ujabb es ujabb osvenyei varnak bejarasra. Talan felhivas ez az olvasonak is, hogy folytassa a munkat, es maga is megtegye a sajat felfedezoutjait Jokai kaprazatosan gazdag vilagaban. (Lucidus, Bp., 2015)
