Irodalmi Szemle, 2017
2017/9 - ARANY - Koós István: Felfedezőutak Jókai világában. Fried István Jókai Mórról Másképpen című kötetéről (kritika)
szerepebol kilepve idonkent mintha o maga is csupan kdvetkeztetne arra, mi tortenik az altala elbeszelt vilagban. A szerzoi es szereploi szolamok tehat egyarant meghasadnak, es keverednek egymassal. A Jokaival az abszurd hataran eloszor is azt a kerdest teszi fel, hogy a Jokai-muvekben szereplo szamtalan fura figura es extremitas vajon csak a romantika remtorteneteinek hagyomanya felol olvashatd-e, nem illesztheto-e ehelyett az eletmu olyan kontextusba, ahol e szereplok ertelmezhetoek a felvilagosodashoz hu realizmus kritikajakent is. A Tortenetek egy ocska kastelyban erdteljesen ellenall az egeszelvu olvasas kodjainak, es sokszorosan is problematizalja azokat. A mu nem regeny, de nem is novella, a kiilonbozd modalitasu tortenetelemek (anekdota, vigjatek, remregeny, erzelmes elbeszeles) reszben akadalyozzak egymas kifejlodeset, reszben viszont ertelmezik is egymast. A szereplok kiiloncsege csak egymashoz kepest valik extremitassa, mikdzben torteneteik egy-egy sorslehetosegkent, nyelvjatekkent artikulalddnak, ezek koziil pedig csak az egyik maganak az elbeszelonek a felvilagosodott diskurzusa, amely aztan fel is szamolodik a nyelvek jatekaban, amenynyiben olyan modon gyogyitja a cseledek tevkepzeteit, hogy maga is belep az 6 vilagukba, kesobb pedig egy olyan elbeszeles (kisertet- es erzelmes tortenet) resze lesz, amelynek lehetoseget korabban elutasitotta. A nyelvi sokretuseg nem csupan tematizalddik a szovegben, hanem a stilust is erdsen dominalja, hiszen a mu tajnyelvi szavakat, franciabol atvett kifejezeseket es egyeb elemeket olvaszt egybe. A tortenet a folyamatos felreertesekbol, az egymasba tuno nyelvjatekokbol alakul ki. A Megosztott szemelyiseg, en-kettozodes Jokai regenyeiben c. tanulmany tovabbviszi a nyelvi sokfeleseg temajat, amit atvezet az enkettozes, a szemelyiseg egysegessegenek targyalasaba. Amikor Az elet komediasaiban Alienor a valasztasi beszedeben Hamlet monologjat adja eld, Leon pedig ezt atirja kortesbeszedde, akkor a regeny onmagan beliil a maga alkotasmodjat allegorizalja, es azt a tobbnyelvuseg, a nyelvi vilagok sokfelesegenek szinrevitelekent ertelmezi. A szinjatszas es a szerepjatszas Jokainal rendkivul gyakori tema, es a nyelvisegen tul ez a jelenet az identitas problemajat is exponalja a szerep es szemelyiseg kettossege reven. A szerepek Jokainak ebben a korszakaban ugyanis mar nem annyira egy valddikent, identikuskent elgondolt szubjektum elrejtozesenek eszkozei, mint inkabb a szubjektumon beliil jelen levo, egymassal ossze nem egyeztetheto tendenciak manifesztalodasai. Fried relevativ ertelmezese szerint ez a jelenseg Jokainal egyszerre jelent reszleges levalast a korabbi elbeszeloi vilagnezeterol, illetve valaszt a realizmus kihivasaira. A hetvenes evek kozepetol Jokai tullepett a regenyformaban elmeselt eposzokon; a her-
