Irodalmi Szemle, 2017

2017/1 - Marosan Bence Péter: A szerelemről és más démonokról (Sartre és Merleau-Ponty szerelem-elméletéről)

ennyiben egy aszimmetrikus viszony, amely aszimmetriaja ellenere megkoveteli az etikai kolcsonosseget es partneri viszonyt, eldirja, hogy a felek kepesek es keszek legyenek egymashoz igazodni.

E kapcsolat aszimmetriaja abban all, hogy meg kell tanulnunk magunkat hatterbe szoritani, es a Masikhoz nagyvonalusaggal viszonyulni a kozos elet soran eldforduld hibak, tevedesek, felreertesek, nehezsegek kozepette. A Masikat nem ugyanazzal a mercevel merjiik, mint magunkat - eppen magunkkal szemben kell szigorubbnak, a Masikkal szemben pedig megengedobbnek lenniink.44

Ez azonban nem tehet vakka benniinket; a Masikat idealizald, hibaival, esenddsegevel szemben szemellenzot alkalmazd attitud a Masikkal szemben eppannyira tisztessegtelen es inautentikus viszonyulasi mod, mint dnmagunkkal szemben. A szerelem, mint egyfajta tarsasjatek ertelme eppen a kdlcsonos illeszkedesben, a masik fel fejlodeset kolcsonosen elosegito attitudben all, es az elobb emlitett vaksag pontosan ezt akadalyozza meg. A szerelem egyik lenyegi vonasa veszik el altala.45

A szerelem, Tengelyi Laszlo kifejezesevel elve, egy olyan „sorsesemeny”, amely - invaziv, mobilizald es decentralized jellegenel fogva - teljesen atformalja az individuumot. A szerelmes szubjektum tobbe nem lesz ugyanolyan, mint a szerelem elott - meg akkor sem, ha kiabrandul, ha csalodik, ha szerelmet visszautasitjak. A szerelem ketsegkivul olyan sorsesemeny, mely boldogtalanna es szerencsetlenne is teheti a szubjektumot. Megis a szerelem altal olyan tapasztalati retegek, ertelmi dimenziok tarulnak fel a szemelyiseg szamara, melyek felol nezve a szerelem tapasztalatat megelozd vilag sokkal szegenyebbnek es sivarabbnak mutatkozik meg, mint azutan.

4 4 A szerelmi viszonynak ezt a vonatkozasat specialisan Levinas dolgozta ki; aki ezt az aszimmetriat altalaban az emberi kapcsolatok lenyegi, etikailag megkovetelendo mozzanatanak tartotta. „Konkret moralis tapasztalatkent merul fel az elmelkedes soran: amit magamtol megkovetelhetek, nem vetheto ossze azzal, amit a Masiktol jogom van megkovetelni”. Levinas, Teljesseg es vegtelen, Pecs, Jelenkor Kiado, 1999, 36.

4 5 Az etikai-metafizikai aszimmetria Levinas filozofiajaban sem implikalt Masik iranti vaksagot, elotte valo feltetlen behodolast, az utobbi viszonyulasi formakat Levinas is inautentikusnak tartotta.