Irodalmi Szemle, 2017
2017/9 - ARANY - Szili József: A szexualitás arany költészetében (tanulmány) / ARANY
NOI EGYENJOGUSAG ES LEGYOZETES A noi egyenldseg kerdese legkorabban a Murdny ostromdban meriil fel. Az iigyet Szechy Maria kepviseli: „Vagy nem ember a no”, folytata gerjedve. „Hogy torvenyet szabja ferfi kenye, kedve? Hogy, mikep a kisded, jarjon vezeteken? Szabad akarata megnyugozve legyen?” „Ki ada jogotok, biiszke ferfiak ti! A cselekvestertol minket letiltani, S arra karhoztatni artatlan fejiinket, Hogy tiiresben leljiik minden erenyiinket” A helyzet irdniaja, hogy az egyenldseg neveben a no ferfiszerepben mutatkozik. Maga a kifejezes „Vagy nem ember a nd?” - a regi nyelvben akar ezt is jelentette: „Vagy nem ferfi a nd?” De hagyjuk a szoszalhasogatast. Hallgassuk meg Veselenyi ellentmondasat: „Nem teremtve masert, mint hogy keszakarva Meggyozetes legyen legszebb diadalma” A nd legfobb vagya, telje, a noiseg elkeriilhetetlen szimptomaja, az „Ohajtva felt legyozetes...” - Edua eseteben az egyetlen egyenloseget, kiegyenlitest, elegtetelt (irodalmilag, tarsadalmilag a vadromantika nyelven) a „bosszu” jelenti. Arany sem tud mast, a mindennapi eletben sem, mint a „csalad”-ra haritani a szerelem dilemmajat. A szerelem oltara helyett a nd hazi istenne valik, mint A lantos (1949 osze) cimu koltemenyeben: „S a szelid nd - haza iidvoz lelke - / Kis csaladjat egyiive olelte!” A felesegrol van szo. Egyenldseg ferfi es nd kozt leginkabb abban mutatkozik, hogy a szerelem egyarant hat ferfira, nore, s elet-halal kerdese az a kiildnbseg, ami ebben adodik. Egyenkent mindket felnel erosebb, emberin tuli biologiai ero:
