Irodalmi Szemle, 2017
2017/1 - Marosan Bence Péter: A szerelemről és más démonokról (Sartre és Merleau-Ponty szerelem-elméletéről)
szabadsaganak elsajatitasara es kenyszeritesere iranyulo viselkedesi tipus, egy inadekvat, inautentikus viszonyulasi modot jelent, mely Sartre szerint sziiksegkepp kudarcra van itelve: a Masik szabadsagat soha nem tudom teljesen felszamolni. A Masik nekem valo behodolasa is egy onkentes aktus. A mazochizmus ott fordulhat at a szerelem szadista formajaba, amikor a remenytelen szerelmes raebred, hogy barmennyire is keszseges targykent ajanlja fel sajat letet a Masik szamara, az soha sem fog neki annyi erdeklodest, figyelmet szentelni, mint szeretne - es a szerelmes nem tud beletorodni a Masik kdzonyebe. Ebbol a frusztraciobol szulethet meg a szadista attitud: inkabb gyuldljon a Masik, minthogy kdzombds legyek szamara. Azert kinzom, hogy jelen legyek a horizontjan, hogy jelentoseget tulajdonitson nekem; ha mar mashogy nem tudom ravenni, hogy erdeklodesenek kozeppontjaban tartson. A gyulolet ennek a szelsoseges, a vegletekig vitt formaja. Sartre-nal el akarom torolni letem masikert-valo dimenziojat. Erre azonban keptelen vagyok: meg ha meg is oldk minden embert rajtam kivul a Foldon, akkor sem tudom elerni, hogy a Masik „ne lett legyen”; hogy ne tovabbra is masikert-valo legyek, meg akkor is, ha letem ezen aspektusa ezutan mar csak multbeli tarsszubjektumokra referal. A kudarcos szerelem szelsoseges megnyilvanulasi formajakent ertelmezve a boldogtalan szerelmes az iranta kdzombds szeretett szemely halalara torekszik, hogy mindenki mast is megfosszon attol az bromtdl, amit tole megtagadott a sors. Az elvakult, gyilkos gyuloletbe atfordulo szerelem is termeszetesen egy inadekvat, inautentikus viszony, mely keptelen elfogadni a Masik szabadsagat, nem kepes megbekelni azzal a metafizikai tennyel, hogy a Masik szabadsaga az, ami irantam valo kozonykent valasztotta magat. A gyuloletben szinten vak vagyok a Masik szabadsagara. En es Masik kozti adekvat viszony Sartre szerint csak azon alapulhat, ha kettonk kdlcsdnds viszonyaban mindig jelen van az onkentesseg momentuma. A ket alapveto, egymast kdlcsdnosen kiegeszito viszonyulasi mod tehat Sartre szerint a szerelem es a szexualis vagy. A szerelem viszont, mint lattuk, Sartre-nal bizonyos modon jelen van minden mas kapcsolati formaban. A szerelem, mint kiindulopont, es a beteljesiilt, kdlcsdnds szexualis vagyban jelenlevo szerelem, azonban a tarsas kapcsolatok egy kiegyensulyozott, harmonikus formajat jelentheti. A konfliktus persze ezekben is ott bujkal, de Sartre szerint en es Masik viszonya ebben a ket magatartasi tipusban alapvetoen osszhangba hozhato egymassal, oly modon, hogy szabadsagunk altal kdlcsdnosen megalapozzuk egymas letet. A szerelemre es a szexualis vagyra vonatkozo elemzeseiben Sartre-nal lenyegi jelentoseghez jut ket mozzanat: 1) decentralizacio, egymas kdlcsdnds kimozditottsaga az eredeti poziciohoz kepest, 2) a szerelem es a vagy invaziv^ jellege, azaz a szerelem es a vagy megszallja szemelyisegiink minden egyes reszletet es mozzanatat. 3 1 Merleau-Pontynal is: Merleau-Ponty, Az eszlelesfenomenoldgidja, 407.
