Irodalmi Szemle, 2017

2017/9 - ARANY - Szili József: A szexualitás arany költészetében (tanulmány) / ARANY

A noi test lattatasanak legmelyebb szintje (vagy tetofoka), amikor Arany a Dalias idok (1849-1853) elso dolgozatanak hatodik enekeben Toldit Eszter kihivo csupaszsagaval szembesiti:

„Azert hivattalak” monda neki Eszter,

„Hogy ezt a medencet labam alol vedd el.”

Odamene Miklos, terdeit a kore, Lebocsata frisen a marvany lepcsore.

Feher labacskait, rozsaszinu habban,

Megtalalta s kezde mosogatni abban;

De mialatt piros szep kormeit mosta,

Eszebe jutott az artatlan Piroska.

Felkapa az edenyt, maga is felallvan;

Eszter pedig most a koleanyok vallan Pihentette labat, amelyek ott elol

A medencet tartak, lam mondom, ketfelol;

Igy ult, mosolyogva a Toldi szemebe.

A noi nadrag (bugyi) ismeretlen volt ama szazadokban. Toldi persze, akit mar Eszter „piros szep kormei” is Piroskara emlekeztettek, ezuttal megmenekiilt a kisertestol.

Coitust Arany nem abrazol, de a Katalin 5. szakaszaban bemutatja annak egi masat. Az elojatekot es magat az aktust mellozve (szo sines testi egyesiilesrdl) csak a levezetest idezem:

S midon az igy konnyiilt kebel

Erdtlenebb iitesivel

Ritkabban kerdez es felel;

Midon cseppenkent szall a ver

S medrebe lassan visszater;

Midon bizalmas sziv sziven,

Eggyefonott erzelmiben,

Bagydat elomlassal pihen:

Hol a szavak, e nyugalom

Edes bajat kimondanom?

Egy alom ez: konnyu, mikep

Az illat es a napsugar;

Egy uj vilag, tiinderi szep,

Hol a lelek mosolygva jar...