Irodalmi Szemle, 2017

2017/9 - ARANY - Szili József: A szexualitás arany költészetében (tanulmány) / ARANY

Ady s a legujabb magyar lyra. Bp., 1910. Benko Gyula cs. es kir. udvari konyvkereskedese. 6-7.)

Barmit jelentsen az idezet utolso mondata, egyertelmu, hogy Horvath Janos nem Aranyban latja a Petofivel egyenrangu ujabb evszazados zsenit, s hogy nemcsak a lirajat veszi szamitasba, hanem egesz kolteszetet, a Toldi szerelmevel az epikajat is beleertve. Nem vonja magara ertekelo figyelmet az az erdteljes ujsag, amelyet Arany kolteszeteben a szerelmi elet es a szexualitas megjelenitese hozott magaval. Pedig ennek feltuno eleme a „Petdfitol valo eltavolodasa”. Ez eleg „csendes es tiszteletteljes” ahhoz, hogy el lehessen feledkezni Petofi konvencionalis keretek kozt megragadd szerelmi kolteszeterdl. Igaz, ezt 6 is ironizalta azzal, hogy: „Oltsuk el mar a gyertyat”. Azt hiszem, Arany mindmaig homalyban hagyott eredetisege a szexualitas felmutatasaban van annyira „lenyegbevago”, mint Kisfaludy eltavolodasa Kazinczytol.

AZ ELSO SZERELEM

Az elso szerelem temaja legkorabban a Toldi esteje (1847/48) parbaj-jeleneteben tunik fel. A Gyulafi-ikrek lepnek porondra, hogy a viadal dontsdn kozottiik: beleszerettek ugyanabba a lanyba, es a lany aze lesz, aki eletben marad.

De midon ama szep korra eljutanak,

Melyben mar az ifju orvend a leanynak,

Midon elbajolja minden, ami szuzi,

Es ha mit az eldob, kebelere tuzi;

Mikor - oh, elet rovid paradicsoma!

Egy virag egy fuszal, vagy csak laba nyoma,

Egy vonas, egy semmi... raja emlekeztet,

Es a szivben meleg forrast gerjedeztet...

(Toldi esteje, 11/19.)

Az dtodik sorban szabalytalan a metszet, a „rovid” szot kettevagja. Ez ugy juttat kiveteles hangsulyt aparadicsom rovidsegenek, mint egy kesobbi vers, az 1855-ben irt Szibinyani Jank a masodik sorban Zsigmond kettos rangjanak, az utolsoban pedig Hunyadi Janos nevenek.