Irodalmi Szemle, 2017

2017/7-8 - Széchenyi Ágnes: Egy "Export-dráma" magyar kontextusai. Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (tanulmány)

szerepet jatszananak” - irja a Nywgatban Schopflin Aladar a bemutatot kovetoen.16

Ugyanugy csuszkal a szerzo gondolata is azon a hatarvonalon at, amely a valdsagot a szinpadtol elvalasztja. A rivaldan tul nem egy masik elet folyik, hanem egy masik jatek, s az elet nem tunik fel Molnar elott sokkal realisabbnak es fontosabbnak, mint a szinhaz. Ennek a molnari elettapasztalatnak a felismerese annal is hitelesebb, mert Schopflin, noha mindig is rokonszenvvel fogadta Molnar irasait, s azon kedves szerzoi koze tartozott, akiknek a palyajat kritikaival vegig kovette, nemegyszer mondott roluk jogos kritikat is. Most ugy latja, „Molnar Ferenc megint elokeritette azt a kvalitasat, amellyel elso sikereit szerezte”.17

Alighanem a Jatek a kastelyban Molnar legcinikusabb darabja, minden mesteret es kortarsat tulszarnyalja a technika teren. Hogy a bevezetoben emlitett nemzeti versus idegen ellentetet tovabb csavarjuk, emlitsuk meg, hogy a militansan kommunista Gabor Andor szerint - akit Kosztolanyi egy kalap ala sorolt Molnarral - Molnar „muveszi utja a prostitucio”.18

Ezzel szemben azonban a szinhaztorteneti tenyek allnak. Az peldaul, hogy 1928 husvetjan 52 nemet szinhaz jatszotta a darabot parhuzamosan. Az peldaul, hogy a New York-i eloadast megnezte az Amerikai Egyesiilt Allamok 30. elndke, Calvin Coolidge, majd fogadta az dtveneves magyar szerzot. S ez akkor is fegyverteny, ha esetleg osztjuk Ignotus amerikai elmenye utani kerdeset: „Spenglert szeretnem megkerdezni, mit gondol: volt-e mar kultura intellektualitas nelkiil? [...] Sehol semmi nyoma, hogy oly kivaltsagba tettek volna az intellektualitast, mint ahogy a mai europaisag nem tud rola leszokni, hogy Amerikat barbar vilagnak nezze, csak mert az emberi nem javara torteno szolgaltatasai nem intellektualis termeszetuek. Errol a gogrol ideje letenni. Vaio, hogy Amerika ma meg nem vilaga az ertelembeli emelkedettsegnek. Bar epiteszete kezd erobb lenni az europainal, muveszet dolgaban sem jar magasan. De ez vegre sem minden. Az europaiak meg mindig nem adtak szamot maguknak, hogy mik azok, amiket Amerika termelt s az emberiseg szamara ezek mit jelentenek.”19

Molnar Ferenc szedito, a kortarsai szamara irigyelt karrierje vegiil itt ert tetopontjara. Az irot a Jatek a kastelyban keletkezesenek eveben, 1926-ban - az elso noi Nobel-dijas Selma Lagerlof javaslatara - irodalmi Nobel-dijra jeloltek.

1 6 Schopflin Aladar, Molnar Ferenc: Jatek a kastelyban, Nyugat, 1926/24. 972.

17 Schopflin, i. m„ 971.

1 8 Gabor Andor [Kelemen Laszlo alnev alatt], Molnar Ferenc, 100%, 1928-29,190-193.

1 9 Ignotus, Amerika s a kultura, Nyugat, 1927/13. 18-20.