Irodalmi Szemle, 2017
2017/1 - Marosan Bence Péter: A szerelemről és más démonokról (Sartre és Merleau-Ponty szerelem-elméletéről)
sagara,19 es folyamatosan megprobalom stabilizalni a Masik tekintete, jelenlete altal megrendiilt poziciomat. A Masik pillantasa kimozdit engem vilagom kozeppontjabol, altala bizonytalanna valik a letem feletti ellenorzes. A Masik eltargyiasitasa reven, mint Sartre fogalmaz, „vilagom bomlasat”20 vagy „belso verzeset”21 probalom megsziintetni; azaz megkiserlem visszaszerezni eredeti kozponti helyzetemet, es a letem foldtti kontrollt. 19 Sartre, lam., 437. 2 0 Sartre, i.m., 317. 2 1 Sartre, i.m., 319. 2 2 Sartre, i.m., 437. 2 3 Feher M. Istvan megallapitja, hogy Sartre „kizarja a »viszonzatlan« szerelmet”. Feher M. Istvan, Sartre, Bp., Kossuth, 1980,63. Ez igaz is a szerelemnek arra az elemzesere, amelyet Sartre az elso helyen elvegez. Kesobb azonban, mint hamarosan latni fogjuk, az egyeb emberi viszonyok vizsgalatakor nagyon is felbukkan a boldogtalan szerelem problemaja. A Masikkal valo konkret viszonyoknak van azonban egy tovabbi alapvetd motivacios fbrrasa is Sartre-nal: a Masik nemcsak veszely, aki fenyegeti kiveteles poziciomat a vilagban, hanem egyuttal lehetoseg is, hogy esetleges letemet altala megalapozzam es sziiksegszeruve tegyem. A Masik olyasvalaki, aki ertelmet adhat ertelmetlennek tuno letezesemnek. Az eredeti fenyegetest ezaltal visszajara fordithatnam: a Masik eppen szabadsaga altal teszi sziiksegszeruve es kitiintetette helyzetemet a vilagban, mint letem es szabadsagom alapja. Ennek soran egysegesitenem kell sajat perspektivamat a Masikeval: egyetlen rendszerbe kellene foglalnom kettonket, ami azonban Sartre szerint egy lehetetlen vallalkozas. E projekt lehetetlensege, remenytelensege maga is lenyegi konfliktusforras a tarsas kapcsolatok szferajaban.22 A Masikkal valo konkret viszonyok ismertetese Sartre-nal a szerelemmel kezdodik. A szerelem pontosan a tudatok egymasba hatolasanak esemenye; annak eminens esete, amikor tudat erint tudatot, szubjektivitas a szubjektivitast, es egymas szubjektivitasat probaljuk meg osszehangolni, egymashoz illeszteni. A tudat, melynek traumaja onnon esetleges volta, a masik tudat reven probalja magat megalapozni es sziiksegszeruve tenni. A szerelem azert is jo kiindulopont a konkret emberi viszonyok „kortancanak” bemutatasahoz, mert ugy is ertelmezheto, mint a tekintet altal nyujtott alaptapasztalat elmelyitese es kiteljesitese: annak a tortenetnek folytatasa, amikor ket tekintet osszetalalkozik es egymasba fonddik. A szerelem hatasara mindketten kimozdulunk vilagunk kozeppontjabol. A szerelmet kdlcsonos decentralizacio jellemzi. Szeretd es szeretett szemely szamara egyarant a masik jeloli ki a vilag kozeppontjat.23 Ugyanakkor mindketten azt akarjak, hogy helyzetiik bizonyos mddon sziiksegszeru legyen a Masik vilagaban. Ez a kivansag a minden szerelem melyen lappango paradoxonra utal: a szeretd felek azt varjak egymastol, hogy a masik irant erzett szerelem egyszerre szabad es sziiksegszerii esemeny legyen. A szerelmest nem elegiti ki, ha a Masik szabad elhatarozasabol van vele, szerelmes bele. Az ilyen szerelmet atjarja az esetlegesseg, barmikor felmondhato, a Ma-
