Irodalmi Szemle, 2017
2017/1 - Nyerges Gábor Ádám: Mikor a rónán pacsirta dalol (regényrészlet)
a sajat tapsukban, ahogy az dreg Szatmari fogalmazta meg meg a magandrakon. Rendes szinpadi embernek ekkor kell a legeberebbnek lenni, mikor megvan a lehetosege ra, hogy latszolag o vessen veget a tapsolasnak, a kdzonseg pedig eszre se vegye, hogy valojaban ok diktalnanak. Ebben a pillanatban jon az Iii... Az a hosszan kinyujtott elso szotag, a fesziiltseg csucsra jaratasa, amivel Szurko a legtobb dalba bele szokott fogni. A szemek elkerekednek, csakazertis mulatni vagyo, mar otthon, a tiikor elott epp lengedezni kezdo, frissen (tobb adagban) fujt parfiimfelhok fatyolozta kepen beallitott, jo elore meghatott es elegedett mosolyt (de jo kis este volt ez, Lacikam, Pirikem!) tarto izmok megmerevednek, a porusok kitagulnak, az egyenletesen szuszogo lelegzetek egy iitemet kesnek - amig csak ki nem deriil a kovetkezd szdtagokbol, hogy melyik is lesz a dal. Sten aldd meg aaa maa - szekek nyikordulasaba vesz agyaaart, meg valamennyi ajookeedvveeelbd (sziin) see-ee-bol is - . Jaj, nyiszorogjak sugva, a hatukhoz kapva, egy-ket nagypapa a nagy erdlkodes kozepette vissza is huppan, felesegiik lesujto, kifele szegyenkezo, kozben megis fegyelmezve fenyegeto pillantasaitol kiserve. Par holgy sem tud egybol felkelni, oket mar megszokott, millioszor begyakorolt technikaval huzzak fol a ferfiak, moge sem gondolva a mozdulat (kar ala nyulas, emeles, majd a felkar lehetoleg nem tul erosen szorito, tamaszto es stabilized szandeku megmarkolasa) termeszetessegenek. Paran meg imbolyognak picit a ggel alatt, a rovid sziin es a nyuu, mint erdo melyerol elosettenkedo fenevad, somolygasa alatt az allva maradast egyensulyozo mozdulatok a legegyszeriibben zsebbe vagy taskaba nyulassal zsebkendot kereses finommozgasaiva konvertalhatok at, melyekre sziikseg is van, hiszen a hat hirtelen es gyors megeroltetese, a fajo bokak, sajgo talpak es a felgyorsulo szivritmus, a bel egyes, ilyenkor legaljasabban munkalo, zavaro szandekai es mindezek ki nem mutatasa olyan osszehangolt tevekenysegsorozat, amely nem egyszer, a meg fel sem fogott, zsigeri meghatottsaggal keveredve valodi konnyeket csal a szembe. Ezert kap az acapella eloadas nagyjabol a leejee (sziin) ve (sziin) do (sziin) kaaart fele legtdbbszdr szorvanyos, halknak indulo, de vegiil eles, eroteljes felhangokban kiteljesedo trombitakiseretet, altalaban legalabb harom-negy kiilbnbozd szeksorbol szorvanyosan fel-feltoro orrfujas altal. A joo-vee-een (sziin) dot utan jott csak be Frici, a zongorista. A kdzonseg ujfent zavarban, elvegre egyszerre ereztek meg a mult es jovd megbunhodesenek gyakorlati aspektusait a hat, a boka, talp, sziv es bel nyujtotta lijabb, kozelgo veszelyek (leiiles) kozeledteben, s mig ezzel bibelodtek, nem is lattak az energikus leptekkel a zongora es a gondosan rahelyezett hegedii fele kozeledo Csernak Frigyest, aki immaron nyolcadik eve volt Szurko Szabolcs kiilbnbozd bnallo estjeinek (immaron tobb mint egy eve a most is eloadott, Mikor a ronan pacsirta dalol... cimii produkcioban) egyszemeiyes zenei kiserete. De ekkor meg nem mutattatott be (mire
