Irodalmi Szemle, 2017

2017/6 - TRANSZKULTURALIZMUS - Petres Csizmadia Gabriella: Idegenségtapasztalat Durica Katarina Szlovákul szeretni című regényében (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS

rosztereotipiak menten, a massagbol fakadd, idegensegre vonatkoztatott negativ tulajdonsagok alapjan iteli meg. Ez elsdsorban maniakus fertotlenitesben,6

a malaria elleni szinte ritualis vedekezesi modok kialakitasaban,7

a maganyos utcajaras elleni felelemben nyilvanul meg.

6 Durica, i. m., 11.

7 Uo., 19.

8 Uo., 36.

9 Uo., 273.

1 0 Uo., 275.

Am a kivulallo poziciojabol szemlelt Afrika-kepet idovel az ismerosseg bennfentessege valtja fel, amikor a fokozatosan akklimatizalddo foszereplo a kornyek lepusztultsagaban es apatiajaban gyerekkora szintereire asszocial. „A maguk ele bambulo, cigarettazo dregemberek, az egyfdrma sziirkeseg, a karomkodo kamaszok, akik sosem mulasztottak elmondani, hogy mit es hova tennenek nagyon szivesen, ha egy fiatal lany ment el elottiik, mind nagyon ismerosek voltak Petranak. Ez volt ugyanis az o megszokott, otthoni kozege, ebben nott fel, es ebbol sikeriilt »kivakarodznia«. Igen, igy mondtak ezt Ligetfaluban, Pozsony panelrengetegeben.”8

A cselekmeny elorehaladtaval a szoveg az afrikai - kozep-europai (a regenyben kelet-europainak nevezett) terek kozti kapcsolodasi pontokon tul az ott elok multfeldolgozasi lehetetlenseget is parhuzamba allitja: a ruandai meszarlasokat atelt afrikai szarmazasu Sali ugyanugy az elhallgatas es sziildfdldelhagyas utjat tartja a legelfogadhatobb multfeldolgozasi mddszernek, mint a „kelet-europai csaladi traumakat”9

atelt, szlovakiai magyar Petra.

A sorsparhuzam eszlelesekor a multjat hatrahagyo, nyugat-europai identitast magara olto foszereplo kibillen a kulturalis fdleny poziciojabol, az europai-afrikai ellentetet a kozep-europai - afrikai parhuzam valtja fel, es a szereplo a nyugat-europai - kozep-europai kulturalis kiilonbseg alarendelt poziciojaba kerul. Az ismerosseg tapasztalata tehat nem oldja, hanem inkabb noveli Petra idegensegerzetet, hiszen otthonossagerzet helyett a magaban eltemetett hontalansag, az otthonrol torteno kiviilrekedtseg tapasztalatara dobbenti ra.

A kontinensek idegensegenek tapasztalata akkor kezd izgalmassa valni, amikor az afrikai-europai (idonkent tulsagosan direkt modon abrazolt) oppoziciokon tul a kozep-europai - nyugat-europai kulturalis idegenseget is korvonalazni kezdi. Ez legmarkansabban a Nyugat-Europaban nevelkedett afrikai Sali Szlovakiaba erkezesekor tortenik. A kulturalis megertest akadalyozo massag egyik legmarkansabb epizodja, amikor a gyerekkori szintereire hazalatogato Petra a nyekvarkonyi temetobe viszi fekete baratjat, es Sali dobbenten figyel fel egy rokalabat viselo idos asszonyra. A nyugat-europai kulturvilagban szocializalodott afrikai ferfi sem europai, sem afrikai szemmel nem talal ertelmet a rokalabak viseleseben - egyreszt az allatvedok kampanyaira gondol, masreszt az allatbor viselesenek szimbolikus jelentese, a dominancia kozvetitese jut az eszebe. A rokalab mint ertelmes jelentessel nem bird kod jelenik meg szamara, es a kozep-europaisag megfejthetetlenseget kozvetiti.10