Irodalmi Szemle, 2017

2017/6 - TRANSZKULTURALIZMUS - Petres Csizmadia Gabriella: Idegenségtapasztalat Durica Katarina Szlovákul szeretni című regényében (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS

PETRES CSIZMADIA GABRIELLA

I DEGENSEGTAPASZTALAT

DURICA KATARINA SZLOVAKUL SZERETNI CIMU REGENYEBEN

Durica Katarina Szlovakul szeretni' cimu regenye a szlovakiai magyar identitas tobb szempontu megkozeliteset, a terhez es nemzetiseghez vald bonyolult kapcsolodasi pontok szovevenyesseget mutatja be. A regeny szereploi a „Ki vagyok en?” es „Hova tartozom?” kerdesek zsakutcajaba keriilnek: elmosodotta valnak a haza, otthon, sziilofbld, nemzet, anyanyelv fogalmai. A hely-nyelv-en harmasaban vergodb, retegzett identitasu szereplok tobbsege Szlovakiaban szuletett magyar, de nagy resziik elszarmazott - disszidalt, kitelepitett, ezek leszarmazottja, gazdasagi migrans -, igy maga a „szlovakiai magyar” megnevezes is pontatlanna es leegyszerusitette valik. A regeny egyik sajatossaga eppen az, hogy parhuzamosan bontja ki a Csallokbzben eld es elszarmazott szlovakiai magyar szereplok karaktereit, es identitasproblemaik alapjait a terhez vald kapcsolatuk szovevenyessegere, valamint a bonyolult osszefuggesekkel terhelt nemzeti es csaladi multhoz fuzodd viszonyukra vezeti vissza. A „mi csoport” ilyen jellegu problematizalasa, az arealis kiilonbsegekbol adodd kulturalis massag miatti csoportkohezio szetroncsolodasa az imagologiai kutatasok alapkerdeseit veti fel, azonban specialis modon, mivel a sajat es a masik csoport egymashoz valo viszonyanak1

2

artikulalhatosaga a „sajaton” beliili elidegenedesbol fakado „masikka (idegenne) valas” problematikajat foglalja magaba. A szlovakiai magyar mint „mi” csoport ugyanis a szoveg folyaman keplekenyen valtozik, darabjaira hull, hoi tagan, hoi rendkiviil szuken koriilhatarolva a csoport tagjait, kiilbnbozo onkepeket es onreprezentaciokat teremtve. A szlovakiai magyar onartikulacib problematizalasa mellett es abbol fakadoan - hiszen „dnmagunkat csak masokkal osszevetve tudjuk meghatarozni”3

- markans kerdesse valik tovabba a tenylegesen masik nemzethez vald viszony artikulalasa is, melyet jelentosen befolyasolnak a masikrol alkotott heterosztereotipiak.4

1 Durica Katarina, Szlovakul szeretni, Bp., Libri, 2016.

2 Fulopova Marta, Odvravajuce obrazy, Bratislava, Univerzita Komenskeho, 2014, 43.

3 Tapodi Zsuzsanna Monika, Imagologia - egy osi gyakorlat megujuld megkozelitesben, Letiink 2011/4, 42.

4 Csf.peli Gyorgy, Szocialpszichologia, Bp., Osiris, 2005,479.

Irasomban a szlovakiai magyar identitas osszetettsegenek es retegzettsegenek gyokereivel, a hontalansag, kulturalis foleny es alarendeltseg erzesebol, a tobbnyelvuseghez vald viszonybol fakado idegensegtapasztalatokkal foglalkozom. Ezek az osszetevbk olyan bizonytalan, retegzett es egyben toredezetett identitasokat hoznak letre, melyeknek alapveto egzisztencialis elmenyekent az atmenetiseg-erzet, a kiilonbozo „terek, nyelvek es nemzetisegek kozott rekedtseg” tapasztalata funkcional.