Irodalmi Szemle, 2017
2017/6 - TRANSZKULTURALIZMUS - Magdalena Roguska: A migráció mint transzkulturális tapasztalat lengyel és magyar származású, transznyelvű írónők prózájában - Eva Hoffman: Lost in translation, Terézia Mora: Nap mint nap (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS
Zsuzsa Bank,9 Viviane Chocas10 * es Kati Kovacs11 mar Magyarorszagon kfvtil sziilettek. Az elso kettonek a sziilei az 1956-os esemenyek utan hagytak el Magyarorszagot. Chocas hat ewel kesobb sziiletett Parizsban, Bank kilenc ewel kesobb Frankfurtban. Kati Kovacs csaladjaban viszont az elso magyar, aki kiilfoldre kerult, a jovendo irono nagyapja volt. 1939-ben ment iizleti utra Finnorszagba, es ott is maradt. Ott nosiilt, ott sziiletett a fia - Kati Kovacs apja. Az irono jelenleg Romaban el. Melinda Nadj Abonji12 es Agota Kristof3 egyarant Svajcban telepedtek le. Nadj Abonji csaladja Svajc nemetek lakta reszebe emigralt akkor, amikor az irono meg gyerek volt, mikozben Kristof onalldan dontott arrol, hogy kivandorol. Huszonegy eves volt, amikor az 1956-os forradalom leverese utan ferjevel es negy honapos gyerekevel egyiitt illegalisan atlepte az osztrak hatart. Vegiil egy kis faluban telepedett le az egyik francia nyelvii svajci kantonban, es ott is elt egeszen 2011-ben bekovetkezo halalaig. A zsido szarmazasu Edith Bruck,14 * akinek majdnem az egesz csaladja koncentracios taborokban halt meg, Magyarorszagon sziiletett. A magyar szamara traumatikus nyelv volt, az olasz viszont, amelyen Primo Levi hatasara kezdte el leirni visszaemlekezeseit, arra szolgalt, hogy elmeselje a holocausttal kapcsolatos fajdalmas elmenyeit. lima Rakusa13 Del-Szlovakiaban sziiletett magyar anya es szloven apa lanyakent. Korai gyermekkorat Budapesten, Ljubljanaban es Triesztben toltotte, majd Ziirichbe keriilt, ahol maig el. 9 Zsuzsa Bank (1965) - ket regeny es egy elbeszeleskdtet szerzoje: Az uszo (2002), Die hellen Tage [Fenyes napok] (201 I), HeifiesterSommer [A legmelegebb nyar] (2005). 1 0 Viviane Chocas (1962) - ket konyv szerzoje: Bazar Magyar [Magyar bazar J (2006, magyar kiadas: 2007) es Je vais beaucoup mieux cpte rnes copains morts [Sokkal jobban vagyok, mint a meghalt barataim] (2012). 1 1 Kati Kovacs (1962) - tiz kepregeny szerzoje, koziiluk az egyik magyarul is megjelent: Paprikas rapszodia (2009). 1 2 Melinda Nadj Abonji (1968) - ket prozakotet szerzoje: Im Schaufenster im Friihling [Tavasszal a kirakatban] (2004), Galambok roppenekfel (2012). Ez utobbi regeny 2010-ben megkapta az ev legjelentdsebb nemet nyelvii regenyeert jaro Nemet Konyvdijat es a Svajci Konyvdijat is. 1 3 Agota Kristof (1935-2011) - 1986-ban jelent meg elso regenye, A nagy fiizet, 1996-ban pedig A nagyfiizetet is magaba foglalo Trilogia cimi'i kotet. 2004-ben Kristof kiadta dneletrajzi konyvet Az analfabeta cimen. 1 4 Edith Bruck (1932) - Olaszorszagban ismert es elismert irono. Huszonket prdzakotetet adott ki, koztiik a Ki teged igy szeret c. regenyt (1959), amelyben eloszor foglalkozik a holocaust temajaval. 1 5 lima Rakusa (1946) - tobb proza- es verskdtet szerzoje. Rendszeresen publikal magyar irodalmi folyoiratokban. Mehr Meer cimu regenye, amely a legismertebbnek szamit, Rengeteg tenger cimen jelent meg magyarul 2011 -ben. 1 6 Terezia Mora (1971) - elismert, tobb jelentos dijjal rendelkezo irono es fordito. Ot prdzakotetet adott ki. A masodik Nap mint nap cimen jelent meg magyarul 2006-ban. 1 7 Erdemes megjegyezni, hogy egyes kutatok szerint (pl. Anke S. Biendarra) Mora nem transznyelvii, hanem „csak” transznemzeti irono. Errol lasd: Biendarra Anke, Terezia Mora, Alle Tage: Transnational Traumas = Emerging German-Language Novelist of the Twenty-First Century, szerk. Lyn Marven, Stuart Taberner, Camden House, Rochester, New York, 2011, 46-61. Vegeredmenyben Terezia Morat16 is transznyelvii ironak nevezhetjiik, bar nem minden fenntartas nelkiil.17 Mora Sopronban sziiletett 1971-ben. Magyarorszagi nemet kisebbsegikent nott fol, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy gyerekkoratol kezdve a magyar es a nemet nyelvet is hasznalta. Az elso nyelv, amellyel erintkezesbe
